A komédiaíró színpadi halála és töretlen dicsősége
A négyszáz éve született francia drámaíró, Molière mind a mai napig a legtöbbet játszott klasszikus szerzők egyike a magyar színpadokon.
Karakter
2022.01.15 | olvasási idő: kb. 3 perc
Az emberi gyengeségek és torz társadalmi viszonyok vitriolos tollú kipellengérezője volt és maradt az 1622. január 15-én született Jean-Baptiste Poquelin, akit Molière-ként ismer a világ. A párizsi királyi kárpitos fia fordulatos élete során megtapasztalta a siker csúcsait és a bukás hullámvölgyeit. Megjárta az adósok börtönét és sütkérezett a királyi udvar fényében. Színpadi alakjaival máig ható, közkinccsé lett figurákat teremtett, mint a fösvény, a tudálékos, az álszent vagy a kontár tipikus karakterei.
Szatírája, olykor maró gúnya a fennálló rend visszáságait sem kímélte, bár a saját bőrén tapasztalhatta, hogy a pengeélen táncoló darabok sikere és tovább élése mennyire függ a főúri és királyi pártfogók kegyétől. A magyar színházak állandó repertoárján máig számtalan darabja szerepel A kényeskedőktől a Nők iskolájáig, a Tartuffe-től A mizantrópig, A botcsinálta doktortól a Dandin György, avagy a megcsalt férjig. Írta, rendezte és játszotta összefonódó magán és színpadi életét – állandó szerelmi és szellemi lázban. Utálta az orvosokat és a papokat, ezért az utolsó kenetben és tisztes temetésben sem részesült.
Saját darabja, a Képzelt beteg előadásának címszereplőjeként lett rosszul, de a társulat bevétele miatt végigjátszotta az előadást. A függöny legördült, összeesett, és többé nem tért magához. Az a színházi babona, amely szerint a színészek számára szerencsétlenséget hoz a zöld szín, ekkor született, ugyanis Molière halálakor ilyen ruhát viselt. Minden korszak magyar színészei, Bessenyei Ferenctől Trill Zsoltig valósággal lubickoltak a legtöbbet játszott darabjai - A fösvény, Az úrhatnám polgár, a Tudós nők és a Képzelt beteg – szerepeiben, az időtlen emberi fonákságok létezésének „hála”, napjaink művészeinél sincs ez másként.
BORÍTÓKÉP: Eger, 1990. február 19. Csuja Imre a Filozófiatanár és M. Horváth József Jourdain úr szerepében, Moliére Úrhatnám polgár című komédiájának próbáján. A színművet február 20-án mutatta be az egri Gárdonyi Géza Színház Szabó Ágnes rendezésében. MTI fotó, készítette Ilovszky Béla. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-909981
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 310 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Rádióélet – műsorújság, képeslap, magazin a javából
A Magyar Rádió 1925 áprilisában kezdte meg kísérleti sugárzását, az év decemberében létrehozták a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt.-t, a Rádióélet első száma pedig 1929 szeptemberében hagyta el a nyomdát. A műsorújság minden évfolyamát digitalizálva, és még sok más érdekességet is találhatnak a frissen megnyitott (Rádióarchívum)[https://archivum.mtva.hu/radio] oldalon.
Andrássy út – Európa egyik legszebb sugárútja
1876. augusztus 20-án adták át a forgalomnak Budapesten a Sugárutat, a mai Andrássy utat, amely 2002 óta a világörökség része.
Az örökifjú Tordai Teri
„Az élet egy nagy színház, ahol vannak első sorok és királyi páholyok. Úgy vélem, kiérdemeltem egy szerény oldalpáholyt, ahonnan nézelődhetem” – nyilatkozta egy alkalommal.
Ördöngös dudások öröksége
A dudás el sem kezdett játszani addig, míg az első korty pálinkát a dudájába ne fújta volna: lelket lehelt belé. A magyar dudás örökséget kevesen viszik tovább, az utolsók nyomába beavatottak léptek, az élen Csoóri Sándor népzenésszel, a Magyar Dudazenekar alapítójával.