"Nyelvében él a nemzet"

Éppen 176 éve szentesítették a magyar nyelvet hivatalossá tévő törvényt. Ennek emlékére a magyar országgyűlés 2011-ben nyilvánította ezt a napot a magyar nyelv napjává, ezzel is hangsúlyozva, hogy a magyar nemzet összetartozását anyanyelvünk fejezi ki leginkább. Nemzetünk tehát azóta is nyelvében él.

Ünnepek és hétköznapok

2020.11.13 | olvasási idő: kb. 4 perc


Számos nyelvnek van ünnepnapja. Szeptember 26-a az európai nyelveké, az angol nyelvet április 23-án, Shakespeare halálának napján, az orosz nyelvet július 6-án, Puskin születésnapján, a spanyol nyelvet október 12-én, Kolumbusz Kristóf Amerika földjére lépésének napján ünneplik. Az 1835-1848 között Magyarország királyaként uralkodó, hat nyelven, többek között magyarul is kiválóan beszélő V. Ferdinánd – ahogyan emlegették, Jóságos Ferdinánd, aki Bécs utcáin rendszeresen egy hatalmas piros esernyővel sétált, és kedélyesen elbeszélgetett szinte bárkivel – az 1844. november 13-i országgyűléssel elfogadtatta a II. törvénycikket. Ez rendelkezett arról, hogy ettől kezdve minden törvényt magyar nyelven kell megalkotni. Ugorjunk napjainkba és tegyünk egy könnyed sétát hazai nyelvápolóink képcsarnokában, hogy e jeles dátumra való emlékezés mellett - a teljesség igénye nélkül - tisztelegjünk anyanyelvünk szép emlékű „kertészei” előtt is, akiknek saját műsoruk volt a rádióban és a televízióban. Lőrincze Lajos nyelvészprofesszor (1915-1993) a nevek történetét és a nyelvjárásokat kutatta munkássága elején, majd egyre inkább a nyelvművelés felé fordult. Hitte, hogy határtalan a magyar nyelv, használói és művelői mindegy, hol élnek a világban, de láthatatlan, hallható szál fűzi őket össze: a magyar nyelv. Kevesen tudják róla, hogy remek csülkös bablevest tudott készíteni, annál többen viszont, hogy a nevéhez fűződik a Kodály Zoltán biztatására indított Édes anyanyelvünk című rádiós nyelvművelő műsora. Általa vált a hallgatók számára a nyelvművelő ízesen szép és dallamos beszéde közismertté, közkedveltté.
1977. augusztus 3-án Lőrincze Lajos a huszonötödik, jubileumi Édes Anyanyelvünk című nyelvművelő műsor szerkesztő-műsorvezetője ül a mikrofon előtt a Magyar Rádió stúdiójában. (MTI Foto: Hámor Szabolcs)
Péchy Blanka (1894-1988) neve sokaknak ismerősen cseng. A színészmesterséget Bajor Gizi évfolyamtársaként tanulta, számtalan színházban játszott, imádta a verseket és kivételes tehetséggel szavalta is őket, kiváltképp Adyt.
Péchy Blanka színésznő 1960-ban megalapította a szép magyar beszéd jutalmazására a Kazinczy-díjat. (MTI Foto)
Miután bejárta a magyar és az osztrák színházakat és nyugalomba vonult, Deme László nyelvészprofesszorral közösen kitalálta a Beszélni nehéz című nyelvművelő műsort. A műsorban 31 év alatt 813 adás alkalmával szólalt meg a kiváló színésznő-nyelvművelő, aki névadója is egyben egy tanárok elismerésére szolgáló díjnak.
1982. április 2-én Győrben a Kazinczy-verseny egyik résztvevője köszönti Péchy Blanka előadóművészt, a verseny alapítóját. (MTI Foto: Matusz Károly)
Montágh Imre (1935-1986) idén lenne 85 éves. Neve egybeforrt a hazai szórakoztató nyelvműveléssel és nyelvi neveléssel. Eredetileg színésznek készült, színészet helyett mégis gyógypedagógiát tanult, de közel maradt a színjátszáshoz. Számtalan előadóművész beszédét formázta, alakította kifogástalanra, de közben a személyiségét is fejlesztette kivételes pedagógiai érzékenységével. Útravaló című televíziós műsorában a kamaszokhoz szólt, gondolatai örök érvényűek, humora feledhetetlen.
A Rádiókabaré 1986. június 7-i felvételén Déri Jánossal (MTI Foto: Hámor Szabolcs)
Borítókép: 1964. november 1-én a Somogytúr elírt helyiségnévtábláját szemléli csodálkozva egy autós a településre vezető úton. Készítette: Bajkor József Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-F__OR19641101030 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 286 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
További cikkek:

Csákányi László 100!

Csákányi László, a XX. századi magyar színjátszás feledhetetlen alakja, emellett a gyerekek és mindannyiunk örömére Foxi Maxi és Kovakövi Frédi hangja száz esztendeje, 1921. január 13-án született.

A magyar kultúra napja

Január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját, arra emlékezve, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. Arra a kérdésre, hogy mi a magyar kultúra, nehéz egyértelmű választ adni, de egyvalami biztos: rengeteg mindenre lehetünk büszkék. Hungarikumokra, tudósokra és találmányokra, művek sorára, amelyeket mi adtunk a világnak – kvízünkkel pedig próbára teheti magát, mennyire ismeri ezeket!

Szent István Bazilika - egy építkezés viszontagságai

1905. november 9-én szentelték fel az államalapító királyunkról, I. Istvánról nevezett székesegyházat, a főváros arculatának egyik meghatározó épületét.

Kelet kapuja

Rochlitz Gyula építész arcvonásait nem ismerjük, szobra eltűnt, Budapest arculatát azonban máig meghatározza a Keleti pályaudvar, amelyet ő tervezett.