Nyolc lóerős Tündék

Ráadásul tiszavirág-életűek...

Kultúrsnack

2020.12.02 | olvasási idő: kb. 1 perc


Hatvan évvel ezelőtt, 1960 második felében jelentek meg az utcákon a motorizált közlekedés hazai különlegességének számító, Tünde névre keresztelt robogók. A fejlesztés már 1958 óta folyt, a nullszéria pedig csak 1960 elején készülhetett el a Csepeli Motorkerékpárgyárban. A 175 köbcentiméteres, burkolt motorkerékpár 10 colos kerekeken gördült. Léghűtéses motorja 8-9 lóerő leadására volt képes, így 90 km/órás sebességre tudta felgyorsítani a kétszemélyes járgányt.
Markovics László tervezőmérnök és Balogh Sándor kutatómérnök a Tünde robogók O-szériázásának a Csepel Vas- és Fémművek Motorkerékpárgyárában. (MTI Foto: Jármai Béla)
A díszítőelemeivel a maga korában csinosnak és állítólag kényelmesnek is mondható robogó bemutatását nagy érdeklődés övezte. A kezdeti kedvező tapasztalatok után azonban egyre több műszaki probléma merült fel a jármű használata közben, aminek hátterében az állt, hogy a készítése során olyan finom szerkezeti megoldásokat alkalmaztak, amelyek meghaladták a hazai ipar fejlettségét, és az alkatrészellátás sem tudott lépést tartani az igényekkel. Ez odáig vezetett, hogy két év és 2500 példány elkészítése után leállították a gyártást.
A Csepel Vas-és Fémművek Motorkerékpár Gyárában hosszas kisérletezés után megkezdték a Tünde robogó sorozatgyártását.(MTI Foto: Birgés Árpád)
Borítókép: 1961. január 12. Egy modell az Orionton 1042-II típusú tranzisztoros táskarádiót mutatja be a Tünde nevű robogó nyergében ülve. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Sziklai Dezső. Azonosító: MTI-FOTO-821027 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 289 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
További cikkek:

Irinyi és a világhódító találmány

205 éve született a biztonsági gyufa feltalálója. Megmutatjuk, mi mindennel foglalkozott még, és hogy mire használjuk a tűzgyújtáson kívül az apró fapálcikákat.

"Csodaszép életem volt. Meseszép."

Száz éve született a magyar gyermekműsor-készítés meghatározó egyénisége, Bálint Ágnes meseíró, szerkesztő és dramaturg. Máig népszerű munkáiból „mazsolázva” emlékezünk a Tévé Maci kitalálójára.

Boldogságra született

A mai magyar operett egyik legnépszerűbb szubrettje, az örök komédiás, a dupla energiabomba, a huncut, a vidám, a vicces Kossuth- és Jászai Mari-díjas Oszvald Marika, aki nemcsak itthon lett a közönség kedvence, hanem Németországtól Japánig meghódította a világot.

A magyar autóversenyzés tragikus csillaga

Az első magyar Formula 1-es pilóta lehetett volna az ígéretes tehetségű Kesjár Csaba. A lehetőség kapujában egy tragikus versenybaleset törte derékba pályafutását.