Nyolc lóerős Tündék

Ráadásul tiszavirág-életűek...

Kultúrsnack

2020.12.02 | olvasási idő: kb. 1 perc


Hatvan évvel ezelőtt, 1960 második felében jelentek meg az utcákon a motorizált közlekedés hazai különlegességének számító, Tünde névre keresztelt robogók. A fejlesztés már 1958 óta folyt, a nullszéria pedig csak 1960 elején készülhetett el a Csepeli Motorkerékpárgyárban. A 175 köbcentiméteres, burkolt motorkerékpár 10 colos kerekeken gördült. Léghűtéses motorja 8-9 lóerő leadására volt képes, így 90 km/órás sebességre tudta felgyorsítani a kétszemélyes járgányt.
Markovics László tervezőmérnök és Balogh Sándor kutatómérnök a Tünde robogók O-szériázásának a Csepel Vas- és Fémművek Motorkerékpárgyárában. (MTI Foto: Jármai Béla)
A díszítőelemeivel a maga korában csinosnak és állítólag kényelmesnek is mondható robogó bemutatását nagy érdeklődés övezte. A kezdeti kedvező tapasztalatok után azonban egyre több műszaki probléma merült fel a jármű használata közben, aminek hátterében az állt, hogy a készítése során olyan finom szerkezeti megoldásokat alkalmaztak, amelyek meghaladták a hazai ipar fejlettségét, és az alkatrészellátás sem tudott lépést tartani az igényekkel. Ez odáig vezetett, hogy két év és 2500 példány elkészítése után leállították a gyártást.
A Csepel Vas-és Fémművek Motorkerékpár Gyárában hosszas kisérletezés után megkezdték a Tünde robogó sorozatgyártását.(MTI Foto: Birgés Árpád)
Borítókép: 1961. január 12. Egy modell az Orionton 1042-II típusú tranzisztoros táskarádiót mutatja be a Tünde nevű robogó nyergében ülve. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Sziklai Dezső. Azonosító: MTI-FOTO-821027 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 289 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
További cikkek:

Galambos, Psota, Darvas, Sztankay

Kell még bármit mondanunk ilyen impozáns névsor mellé? Akinek a neveket olvasva nem jutna eszébe azonnal az M3.hu programjára kapcsolni, annak mutatjuk, milyen műsorokban láthatja a sztárokat ezen a héten.

Ördöngös dudások öröksége

A dudás el sem kezdett játszani addig, míg az első korty pálinkát a dudájába ne fújta volna: lelket lehelt belé. A magyar dudás örökséget kevesen viszik tovább, az utolsók nyomába beavatottak léptek, az élen Csoóri Sándor népzenésszel, a Magyar Dudazenekar alapítójával.

A nándorfehérvári diadal emléknapja

1456. július 22-én a Nándorfehérvárt (a mai Belgrádot) védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából, 2011-ben az Országgyűlés a napot a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.

95 éve kényeztet Hajdúszoboszló forró aranya

1925. október 26-án a Hajdúszoboszló határában végzett próbafúrás alkalmával, hangos robajjal óriási víztömeg tört föl és emelkedett 6 méter magasba.