„Sors, nyiss nekem tért, hadd tehessek Az emberiségért valamit!”

Ma 200 éve született a színész, hősszerelmes, forradalmár, katona, de mindenekelőtt az egyik legnagyobb magyar költő, Petőfi Sándor.

Karakter

2023.01.01 | olvasási idő: kb. 3 perc


Az 1848-as forradalom arcává lett és az azt követő szabadságharcban elesett poéta rövid élete igen eseménydús volt. 1823-ban Petrovics Sándorként látta meg a napvilágot nagy valószínűséggel Kiskőrösön, bár születésének helye sokáig vita tárgyát képezte. Már ötévesen az iskolapadot koptatta, és összesen kilenc intézményben folytatott tanulmányokat. 1838-ban a Selmecbányai Líceum tanulójaként versekkel és irodalmi bírálatokkal állt elő. Egyik első bemutatkozása ez idő tájt a Hűtlenhez című költeménye, melynek kézirata ma is látható a líceum érdemkönyvében az Evangélikus Országos Múzeumban.

Petőfi szülőháza Kiskőrösön (MTI Fotó: Faludi Imre)

A tanév végeztével búcsút intett a líceumnak, és gyalogosan Budapestet célozta meg. Mivel részletes naplót vezetett, így életének állomásai jól ismertek. Néhány hónapig a Nemzeti Színház statisztája volt, majd házitanítóként ténykedett, mígnem 1839-ben katonának állt Sopronban. Két évvel később egészsége megrendült, így leszerelték. 1841-ben a pápai kollégium tanulója lett, itt ismerkedett meg Jókai Mórral, ám barátságuk csak később mélyült el. Első verse, A borozó egy évvel később jelent meg az Athenaeum című irodalmi és tudományos folyóiratban, amit még Petrovics néven jegyzett. Néhány hónappal később az ugyanitt megjelenő Hazámban című költeményét már Petőfi Sándorként írta alá. 

Petőfi versei miniatűr kiadásban (MTI Fotó: Rácz János)

Petőfit elsősorban a színház vonzotta, így felhagyott a diákélettel és csatlakozott egy vándorszínész-társulathoz. A nyugtalan bolyongás és nélkülözés időszaka volt ez, ám ezalatt is szüntelenül alkotott. 1844-ben a csepűrágók nyomorúságos életét megelégelve felkereste Budapesten Vörösmarty Mihályt és Bajza Józsefet, hogy őszinte véleményüket kérje költeményeiről. Pönögei Kis Pál néven mutatkozott be, hogy igazat mondjanak neki. A füllentés kiderült, és Vörösmarty szárnyai alá vette a ragyogóan tehetséges költőt. Petőfi verseit mentora kapcsolatai révén kiadták, és az ifjú poéta segédszerkesztői állást kapott a Pesti Divatlapnál.

A költő arcképe (MTI Fotó)

A nyugodtabb életvitel az egyébként is termékeny költő alkotói kedvét fokozta. A János vitéz című elbeszélő költeményt például hat nap és hat éjszaka alatt írta meg még ugyanebben az esztendőben. Gyakran jelentek meg versei a Pesti Divatlapban, amely népszerűséget hozott számára, mégis sok bírálatot kapott más újságok hasábjain. A máig népszerű A helység kalapácsa című stílusparódiája például kifejezetten negatív fogadtatásban részesült szintén 1844-ben.

A győri Kisfaludy Színház János vitéz előadása 1965-ben (MTI Fotó: Hadas János)

Petőfi szertelen ifjúként gyakran és nagy intenzitással esett szerelembe. Érzéseit olyan versciklusok őrzik, mint a hamar elhunyt Csapó Etelka emlékére írott Cipruslombok Etelka sírjáról, vagy a Mednyánszki Bertához írt Szerelem gyöngyei. Felesége, Szendrey Júlia kezét is A reszket a bokor, mert… című verssel kérte meg 1847-ben. Ady Endre így írt a költő szerelemhez való viszonyáról: „Szendrey Júlia elérhetetlennek látszott a kóbor költő számára s Petőfi szerelme e fikcióval kezdődött. Általában Petőfi nagy és igazi szerelmei azok voltak, amelyektől olyan távol volt, mint az Élet a Haláltól. Etelkát akkor tudta nagyszerűen, örökre szeretni, amikor Etelka már nem volt s e szerelemből immár csak dalok születhettek.”

Rajz a reformkori Pilvax kávéházról (MTI Fotó)

A megállapodott élet és rendezett háttér további következménye volt, hogy a megnyerő modorú költő az új eszmék gyújtópontjává vált budapesti kávéházi életbe is bekapcsolódott, ezzel később komoly részt vállalva a történelem alakításában. Ebben az időszakban olyan írótársakkal kötött barátságot, mint Tompa Mihály, Degré Alajos vagy Obernyik Károly. Jókai Mórral való kapcsolatát, amely igen közeli volt ebben az időben, egy nézeteltérés árnyékolta be, de a költő halála előtt két irodalmi óriásunk még kibékült. Arany Jánossal való legendás barátsága a Toldi sikere után indult, mikor Petőfi versbe szedett dicséretet küldött pályatársának. 

A pákozdi csata emlékhelye (MTI: Faludi Imre)

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során előbb tollal, később karddal szolgálta az ország ügyét. Arany Jánosnak szánt egyik levelében így írt: „De ne búsulj! Én még élek, s kardomat még nem húztam ki hüvelyéből, és ki fogom húzni. S ki tudja, kardommal együtt mit húzok még ki a hüvelyből! Milyen diadalmak fognak ragyogni e kard élén!” A segesvári ütközetben elesett nemzeti hősünk rövid, ám annál mozgalmasabb élete során több, mint ezer verset írt, ezekből mintegy 850 maradt fenn. A romantika kiemelkedő és a magyarságtudat máig meghatározó alakja korai halála ellenére teljes életművet hagyott hátra, mellyel beírta nevét a magyar irodalom halhatatlanjai közé.

Az MTVA 2023-ban a bicentenárium okán többek közt olyan műsorokkal emlékezik meg a költőről, mint a János vitéz című animációs film, a költő életét dramatizált jelenetekkel és versekkel tűzdelve részletesen bemutató Petőfi című sorozat, illetve a Keressük Petőfit című dokumentum-filmsorozat az m3.hu-n, a Szabadság és szerelem Partiumban című ismeretterjesztő film a Duna televízióban, illetve A Mindenki Akadémiája című sorozat Petőfivel és özvegyével, Szendrey Júliával foglalkozó epizódjai, továbbá a költő elbeszélő költeményének Az apostolnak a tévéváltozata az M5 csatornán. Tartsanak velünk!

Borítókép: A költő szobra MTI Fotó/ Bizományosi: Faludi Imre, Azonosító: MTI-FOTO-462982

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 322 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

35 éve ég és föld között

1988-ban ezen a napon volt a Presser – Sztevanovity – Horváth alkotótrió mesemusicalje, a Padlás ősbemutatója a Vígszínházban.

Béres Ilonát köszöntjük születésnapján!

Már főiskolásként a közönség kedvence volt a csodás hangú és tehetségű Béres Ilona, akinek munkásságát a legmagasabb szakmai elismerésekkel díjazták, a legfontosabbnak mégis a közönség szeretetét és ragaszkodását tartja.

10 érdekesség Somló Tamásról - kvíz

Ma lenne 75 éves a budapesti születésű énekes-zenész, ennek apropóján játékra invitáljuk Önöket. Ki mennyit tud Somló Tamásról?

Az elefántok világnapja

A ma élő legnagyobb szárazföldi állatokért szinte mindenki rajong. Tíz évvel ezelőtt azért indult útjára a címadó kezdeményezés, hogy felhívja a figyelmet az illegális elefántcsont-kereskedelem miatt a kipusztulás szélére került afrikai és ázsiai elefántpopuláció megmentésére. Alábbi lapozgatós képgalériánk róluk szól.