Rab Zsuzsa – a fordítás és költészet keskeny mezsgyéjén
A kétszeres József Attila-díjas költőnő fordításai árnyékot vetettek saját költészetére. „Rejtve és láthatatlanul” című versében így vallott erről: „Jártam a földön keresztül-kasul, / mások hangján szólaltam, száz alakban.”
Karakter
2021.07.03 | olvasási idő: kb. 3 perc
1926. július 3-án született Pápán. Klasszika-filológus édesapja szerettette meg vele az irodalmat és a nyelveket. Kiválóan megtanult németül, angolul, latinul, majd oroszul, még az érettségi előtt önálló verseskötete jelent meg. Az orvosi egyetemet félbehagyva a bölcsészkar magyar–orosz szakos hallgatója lett. Végzése után szellemi szabadfoglalkozásúként tevékenykedett, 1971 és 1984 között az Élet és Irodalom szerződéses munkatársa volt.
1955-ben a hazánkban addig szinte ismeretlen Szergej Jeszenyin költeményeinek fordítása egy csapásra ismertté tette a nevét. Hamarosan ő lett az orosz irodalom egyik leghitelesebb magyar tolmácsolója. Gondosan ügyelt arra, hogy a mű zeneiségéből, szelleméből és szótagszámából a fordítás során ne vesszen el semmi. Fordítói életműve páratlanul gazdag, mintegy 180 prózai művet ültetett át magyarra, versfordításai több mint 30 verses antológiában, önálló szerzői kötetben szerepelnek.
Legkedvesebb orosz költőnői, Anna Ahmatova, Bella Ahmadulina, Marina Cvetajeva költeményeinek fordításai saját költői világára is ösztönzőleg hatottak. Az azeri, észt, grúz, kazah, litván, örmény, ukrán, vogul nép irodalmának egy-egy színpompás szeletét is átnyújtotta a magyar olvasóknak. Két éven át dolgozott az észtek nemzeti eposza, a Kalevipoeg fordításán, amely végül 1985-ben jelent meg magyarul.
Több saját verseskötete is megjelent. 1981-ben „Álombeli lakomák” című esszékötetében családjáról, gyermek- és ifjúkoráról, az orosz irodalommal való feledhetetlen találkozásáról mesélt. Munkásságáért két alkalommal – 1963-ban és 1973-ban – vehette át a József Attila-díjat, 1996-ban a Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztjére érdemesítették.
Végül álljon itt egyik ismert négysorosa, „Kötés” című verse:
Mert kell egy másik, akihez beszélsz.
Mert kell egy másik: mások ellen.
Ne áltasd magad. Ennyi az egész.
De ez – eltéphetetlen.
Borítókép: 1986. március 14. Rab Zsuzsa a dolgozószobájában. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Tóth István Csaba. Azonosító: MTI-FOTO-896285
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 302 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
Átkelőhelyből szimbólum
180 évvel ezelőtt, 1842. augusztus 24-én rakták le az első jelentős magyarországi folyami híd, a Széchenyi lánchíd alapkövét.
Kaszkadőr nélkül… Koncz Gábor 85!
Koncz Gábort születésnapján az MTVA Archívum filmekkel és portrébeszélgetéssel is köszönti (a részleteket lásd: cikkünk végén), miközben érdekességeket is megemlítünk a közvetlen, szenvedélyes és csibészes színész életéből és pályájából.
Búcsúzunk Balázsovits Lajostól
A 76 évesen eltávozott nemzet színészére, aki rendezőként és színigazgatóként is alkotott, számos szerepben emlékezhetünk. Pályájának főbb állomásait cikkünkben idéztük fel.
A pillangókisasszony
„A víz az nekem dalol, és mindig úgy dalol, ahogy én akarom…” mesélte egy interjúban Székely Éva, az egykori olimpiai bajnok mellúszó.