Rab Zsuzsa – a fordítás és költészet keskeny mezsgyéjén

A kétszeres József Attila-díjas költőnő fordításai árnyékot vetettek saját költészetére. „Rejtve és láthatatlanul” című versében így vallott erről: „Jártam a földön keresztül-kasul, / mások hangján szólaltam, száz alakban.”

Karakter

2021.07.03 | olvasási idő: kb. 3 perc


1926. július 3-án született Pápán. Klasszika-filológus édesapja szerettette meg vele az irodalmat és a nyelveket. Kiválóan megtanult németül, angolul, latinul, majd oroszul, még az érettségi előtt önálló verseskötete jelent meg. Az orvosi egyetemet félbehagyva a bölcsészkar magyar–orosz szakos hallgatója lett. Végzése után szellemi szabadfoglalkozásúként tevékenykedett, 1971 és 1984 között az Élet és Irodalom szerződéses munkatársa volt.

A rímszót keresve (MTI Fotó: Molnár Edit)

1955-ben a hazánkban addig szinte ismeretlen Szergej Jeszenyin költeményeinek fordítása egy csapásra ismertté tette a nevét. Hamarosan ő lett az orosz irodalom egyik leghitelesebb magyar tolmácsolója. Gondosan ügyelt arra, hogy a mű zeneiségéből, szelleméből és szótagszámából a fordítás során ne vesszen el semmi. Fordítói életműve páratlanul gazdag, mintegy 180 prózai művet ültetett át magyarra, versfordításai több mint 30 verses antológiában, önálló szerzői kötetben szerepelnek.

Olvasgatás közben (MTI Fotó: Tóth István Csaba)

Legkedvesebb orosz költőnői, Anna Ahmatova, Bella Ahmadulina, Marina Cvetajeva költeményeinek fordításai saját költői világára is ösztönzőleg hatottak. Az azeri, észt, grúz, kazah, litván, örmény, ukrán, vogul nép irodalmának egy-egy színpompás szeletét is átnyújtotta a magyar olvasóknak. Két éven át dolgozott az észtek nemzeti eposza, a Kalevipoeg fordításán, amely végül 1985-ben jelent meg magyarul.

A fényképésznek pózolva (MTI Fotó: Molnár Edit)

Több saját verseskötete is megjelent. 1981-ben „Álombeli lakomák” című esszékötetében családjáról, gyermek- és ifjúkoráról, az orosz irodalommal való feledhetetlen találkozásáról mesélt. Munkásságáért két alkalommal – 1963-ban és 1973-ban – vehette át a József Attila-díjat, 1996-ban a Magyar Köztársaság Érdemrend tisztikeresztjére érdemesítették.

Végül álljon itt egyik ismert négysorosa, „Kötés” című verse:

Mert kell egy másik, akihez beszélsz.

Mert kell egy másik: mások ellen.

Ne áltasd magad. Ennyi az egész.

De ez – eltéphetetlen.

Borítókép: 1986. március 14. Rab Zsuzsa a dolgozószobájában. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Tóth István Csaba. Azonosító: MTI-FOTO-896285

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 302 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

New York a Nagykörúton

1894 augusztusában adták át az amerikai New York Életbiztosító Társaság palotáját, a híres kávéház október végén nyílt meg.

Várnai György karikaturista, rajzfilmrendező 100 éve született

A magyar animációs filmművészet egyik elindítója 1921. november 26-án született Budapesten.

Vadászati Világkiállítás - múlt és jelen

Budapest minden idők egyik legnagyobb és legsikeresebb vadászati kiállításának adott otthont 1971-ben. Ötven esztendő múltán ismét Magyarországra irányul a figyelem: az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás (2021. szeptember 25. – október 14.) hasonló babérokra pályázik.

Heltai Jenő – a felcseperedő nagyváros költője

Szellemessége már jellegzetes pesti humor, kabarédalainak pajzánsága már nagyvárosi huncutság.