Rádióélet – műsorújság, képeslap, magazin a javából

A Magyar Rádió 1925 áprilisában kezdte meg kísérleti sugárzását, az év decemberében létrehozták a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt.-t, a Rádióélet első száma pedig 1929 szeptemberében hagyta el a nyomdát. A műsorújság minden évfolyamát digitalizálva, és még sok más érdekességet is találhatnak a frissen megnyitott Rádióarchívum oldalon.

Házon belül

2020.03.27 | olvasási idő: kb. 5 perc


A húszas évek a rádió hőskora volt. A tehetősebbek nappalijában drága gyári készülékek követeltek maguknak helyet, az amatőrök viszont maguk eszkábálták össze készülékeiket. A félhomályos lakásban mindenkit elbűvölt a készülék zöldes varázsszeme. A rádió gyökeresen felforgatta az érzékelést, ami a költők képzeletét is megragadta. Babits Mihály ráébredt, hogy a kirepült hang nem vész el a messzeségben: „Óh, halhatatlan hallhatatlan hangok!” Tóth Árpádnak „Valami messzi jazzt üzen az éter”, Kosztolányi Dezső tárgyilagosan állapította meg: „Mily józanul kong pesti rádiómba / a Westminster Abbey harangja.”
Az Orion cég svéd reklámja (MTI Foto)
Az 1929. szeptember 28-tól 1944 decemberéig megjelenő Rádióélet mindenekelőtt a rádió műsorát közölte, ismertette és népszerűsítette magas színvonalon, ami elsősorban a főszerkesztő, Halász Gyula érdeme. A lapban minden megtalálható volt, ami felkelthette az érdeklődést: divat, ételreceptek, fejtörők, keresztrejtvény, viccek. Mivel a rádiózás újdonság volt, a lapszámok egy részében szakértők taglaltak technikai kérdéseket, vételi fortélyokat ismertettek, tanácsokat adtak, tervrajzokat tettek közzé, melyek megkönnyítettek a rádiókészülékek építését.
(MTI Foto)
A Magyar Rádió technikai hátterének fejlesztéséről is rendszeresen hírt adott az újság. A világszínvonalú, építészeti kialakításában merész és irányadó lakihegyi antenna átadása 1933 decemberében fontos esemény volt a rádió életében.
(MTI Foto)
A Magyar Rádió és a Rádióélet munkatársai kiváló viszonyt ápoltak a rokon vagy rokonítható műfajok képviselőivel. A szépirodalom kiválóságai – Cs. Szabó László, Herczeg Ferenc, Hunyady Sándor, Kosztolányi Dezső, Márai Sándor, Szép Ernő, Tamási Áron, Zilahy Lajos stb. – rendszeresen feltűntek a lapban: írásuk jelent meg, interjú készült velük, beszámoltak legújabb műveikről, illetve arról, ha éppen a rádió mikrofonja elé ültették őket. A közönség hamar megtanulta az új rádiós kifejezéseket, elsajátította az új tolvajnyelvet, és roppant kíváncsi volt azokra, akiket nem láthatott, csak a hangjukat hallhatta, elsősorban a „mikrofónszínésznőkre”.
(MTI Foto)
A címlapok teret adtak a trianoni Magyarország emblematikus épületeinek, tájainak, a magyar parasztság népviseletének, szokásainak, jellegzetes életképeinek. Számos címlapfotót készített a lapnak Balogh Rudolf, aki a magyaros fényképezés művelőjeként lett Európa-hírű a harmincas-negyvenes években. Felvételein derűs, idillikus vonásokkal ábrázolta a magyar népéletet és a hazai tájat.
(MTI Foto)
A Rádióélet nem látott vetélytársat a harmincas évek elejétől diadalútját járó hangosfilmben, rendszeresen hírt adott a magyar és a nemzetközi filmvilág eseményeiről. A film ekkor élte második fénykorát, és a magyar filmgyártás – az Amerikai Egyesült Államok és Németország mögött – a harmadik volt a világon. A címlapért kiélezett volt a verseny. Néhány színésznő, aki többször is a Rádióélet címlapjára került: Bajor Gizi, Bársony Rózsi, Bulla Elma, Dayka Margit, Karády Katalin, Mezey Mária, Muráti Lili, Perczel Zita, Szeleczky Zita, Tolnay Klári, Tőkés Anna, Turay Ida.
(MTI Foto)
Borítókép: Karádi Katalin a Rádióélet címlapján, 1942.01.15 / 2 / 001, NEWS-REL19420115001, 1942. év, 2. hét, 1942. január 15. - 1942. január 22.
További cikkek:

Örvendetes állománygyarapodás

Néhány napja olvashatók az (MTVA archívumának honlapján)[https://archivum.mtva.hu/] a Rádióélet 1931. évi lapszámai. A színvonalas műsorújságban (1929–1944) megtalálható volt minden, ami csak felkelthette az olvasók érdeklődését.

Galambos, Psota, Darvas, Sztankay

Kell még bármit mondanunk ilyen impozáns névsor mellé? Akinek a neveket olvasva nem jutna eszébe azonnal az M3.hu programjára kapcsolni, annak mutatjuk, milyen műsorokban láthatja a sztárokat ezen a héten.

Kóczián Éva, aki 1956-tól 1962-ig Európa legjobbja volt

A világbajnok, hatszoros Európa-bajnok asztaliteniszező 1936. május 25-én született Budapesten.

Retro sorozatkvíz magyar kedvencekkel. Ki ismer többet?

Melyek a legnépszerűbb régi magyar sorozatok? Ki ismeri ezeket igazán jól? Aki a főcím egyetlen képkockájából megmondja, melyik műsorról van szó, az biztosan. Próbálják ki bátran magukat a sorozatkvízben!