Rágógumi a szemnek

Világnap nélkül is minden nap ünnep annak, aki kedveli…

Kultúrsnack

2020.11.21 | olvasási idő: kb. 1 perc


November 21-e a televíziózás világnapja, de erre aligha kell külön felhívni a nézők figyelmét, hiszen mi magyarok nemzetközi mércével is rengeteg időt töltünk a televízió - és a technikai fejlődés miatt elterjedt egyéb képernyők - előtt. Napjaink járványkorlátozásai pedig még inkább a képernyők elé ültetik a közönséget. A „szem rágógumija” szinte kimeríthetetlen forrása lett a szórakozásnak.
Zima Károly, a Magyar Televízió vezető mérnöke és Hódos Rezső vezérigazgató az első televíziós adás közben. (MTI Fotó: Bartal Ferenc)
A televízió, az idő és tér távolságát leküzdő varázsdoboz megjelenése idején a legnemesebb gondolatokkal fogant: a kultúra és tudomány terjesztését, a széles körű tájékoztatást is várták tőle. A világnap is ebben a szellemben született: 1996-ban a Televíziós világfórumon, New Yorkban határoztak a világnap megünnepléséről. Mi magyarok, ha a hivatalos műsorsugárzás 1957-es elkezdésével nem is, a műszaki fejlesztésekkel a világ élvonalába tartozunk. Az 1920-as és 30-as években Tihanyi Kálmánnak és Mihály Dénesnek komoly szerepe volt a televíziós képátvitel megalkotásában. 1936-ban a Gellért Szállóban már zárt láncú tévéközvetítés működött. Borítókép: Budapest, 1956. július 10. A Gheorghiu Dej Hajógyár klubja az élüzem cím elnyerése alkalmából televíziós vevőkészüléket kapott. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Jármai Béla. Azonosító: MTI-FOTO-789687 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 288 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
További cikkek:

Az első magyar olimpiai bajnok

145 éve született az első újkori olimpián kétszeres bajnokká avatott úszónk és későbbi építész, Hajós Alfréd. Hogyan lett bajnok? Cikkünkből kiderül.

Krencsey Marianne - az ötvenes-hatvanas évek ragyogó csillaga

Nem a párt éppen illetékes elvtársának kénye-kedve, hanem a közönség szeretete emelte a magasba.

A legmagyarabb múzeum - svéd mintára

55 éve indult el a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum fejlesztése. Magyarország legnagyobb szabadtéri múzeuma 63 hektáron mutatja be a magyar nyelvterület népi építészetét, kultúráját.

Minden este Zenthe!

100 esztendeje született a színművész, akit a szakma és a közönség egyformán elismert és szeretett, saját bevallása szerint tenyerén hordozta a Jóisten. Zenthe Ferenc emléke előtt tisztelgünk, s hogyan is tehetnénk ezt méltóbban, mint (legnépszerűbb tévés, illetve színházi szerepeinek)[https://archivum.mtva.hu/m3/open?collection=M3-WmVudGhlMTAw&fbclid=IwAR30uvaouSlDQMy-UhkS6X0h9hYZL1Sr2SDlw41HayqT1x_woT4Na8EbhKQ] felidézésével?