„Kígyónak lábsó, madaraknak fogsor…” 100 éve született Romhányi József

Romhányi József 1921. március 8-án született Nagytétényben. Tanulmányait a Székesfővárosi Felsőbb Zenei Iskolában végezte, életét végigkísérte a muzsika. 1951-től a Magyar Rádióban dramaturgként kezdett dolgozni, majd az Állami Hangverseny- és Műsorigazgatóság művészeti vezetője lett. 1960-1962 között a Magyar Televízió szórakoztató rovatának művészeti vezetője, 1962-től haláláig a Rádió Zenei Főosztályának dramaturgja volt. Neki köszönhetjük a Párizsban szép a nyár című sláger szövegét, ami saját bevallása szerint: „Már nem is sláger, hanem népbetegség” volt.

Szamárfület mutatott a világnak, és nem csak tréfás verseinek gyűjteményes kötetében. Állatversei kacagtató iróniával tükrözik emberi gyengeségeinket. Mézgáék rajzfilmes kalandja tucatnyi más ország képernyőin is feltűntek. Az idegenre fordított szövegváz persze nélkülözte a Romhányi-sorokat, nyelvi leleményeket. Gondolná valaki, hogy hollandul Máris szomszédot Buurman Mutvolnak hívják – inkább gyógyszernévnek hangzik – az olaszoknál a Mezil család vendégeskedett, a cseheknél pedig Mézga Géza egyszerűen csak Pepa Smolik volt?

Csákányi László Frédi, Psota Irén Vilma, Váradi Hédi Irma és Márkus László Béni jelmezében a rajzfilmsorozat magyar hangjaként adnak elő egy jelenetet a Népstadionban megrendezett Színészek-Újságírók Rangadón. (MTI Fotó: Szebellédy Géza)

„Tavaszt zengnek a madárkák. Soha kedvesebb dalárdát! Ám az egyik némán kushad. Csak nem készül kritikusnak…” Költeményeit könnyed, játékos humor lengi át. Nem tanítani, szórakoztatni akart. Közkedvelt televíziós animációs filmek, a Mekk mester, a Ludas Matyi, a Kérem a következőt – Dr. Bubó szövegét, forgatókönyvét is megírta. Ő magyarította az amerikai rajzfilmsorozat, a Flinstone család, a két kőkorszaki szaki Frédi és Bénijét. Szállóigévé lett sorai a nép ajkán és generációk során hagyományozódnak:„Már gőzölög a csülök, mikor lecsücsülök...”

Mézga Gézáné Rezovits Paula és férje, Mézga Géza a Mézga család különös kalandjai című rajzfilmsorozat egyik jelenetében. Írója Romhányi József és Nepp József rendező. (MTV fotó)

Komolyabb műfajokban is tevékenykedett, több magyar opera szövegkönyvének írója, operalibrettó fordítója. Nevéhez fűződik a T.S. Eliot költeményei alapján készült világhírű Macskák című musical magyar fordítása is. Ma is népszerű költészetének eredetiségét a rímekre kihegyezett poénok nyújtják. Csacsogó, fülbemászó, könnyen fogyasztható. Kortól, műveltségtől függetlenül. Vallomásos öngúnyként, védekező hiányérzettel valószínűleg magának adta a „Rímhányó” nevet. Halála évében lett érdemes művész, alig 62 évet élt.

Szerednyey Béla T. S. Eliot-Webber: Macskák című musical-jében, melyet új szereplőkkel felújítva mutatott be a Madách Színház. (MTI Fotó: Ilovszky Béla)

Borítókép: Budapest, 1957. február 9. Romhányi József író konferál a Vasas Művelődési Központban a Rádió Tánczenekarának koncertjén. MTI Fotó: Horváth Tamás. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-794537

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 294 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.