Schubert Éva, aki több nyelven volt képes mindent és mindenkit eljátszani

Kölcsey Ferenc távoli rokona, egyik ükanyja a költő unokahúga volt, dédapjának testvére vándorszínészkedett, Petőfivel együtt lépett fel Székesfehérvárott.

Karakter

2021.01.19 | olvasási idő: kb. 5 perc


1931. január 19-én született Budapesten. A zugligeti Angolkisasszonyokhoz járt középiskolába. Francia–latin szakos tanárnak készült, de kiválóan beszélt németül, és angolul is megtanult. 1949-ben mégsem vették fel az egyetemre, mert a „klerikális reakcióhoz” tartozott. Titkárnőként helyezkedett el, társadalmi munkában kultúrfelelős volt. Egy alkalommal, amikor áramszünet volt, felugrott a színpadra, és megnevettette a közönséget. Többen javasolták, hogy jelentkezzen a főiskolára, amit egy ebédszünetben meg is tett. Azonnal felvették.

A színházi öltözőt Váradi Hédivel osztotta meg (MTI Fotó: Keleti Éva)

1955-ben, friss diplomásként a Magyar Néphadsereg Színházához (ma Vígszínház) szerződött. 1956-tól egy évig a József Attila Színház, 1957-től a Vidám Színpad, 1958-tól 1978-ig a Vígszínház tagja volt. A legnagyobbak között kezdte pályáját, partnere volt Benkő Gyula, Sulyok Mária, Ajtay Andor. 1978-tól tíz évig a Vidám Színpadon játszott, utána szabadúszó lett. 1988-tól a Játékszínhez szerződött. 2004–2005-ben a soproni Petőfi Színházban játszott. A szekszárdi Deutsche Bühne színpadán is vendégszerepelt, 1995-től négy éven át a berlini Theater des Ostens vendégművésze volt.

Bilicsi Tivadar és Schubert Éva Arisztophanész Lysistrate című komédiájának előadásán (MTI Fotó: Bartal Ferenc)

Minden műfajban sziporkázó szellemességgel oldotta meg szerepeit. Volt Mása (Anton Pavlovics Csehov: Sirály), Maria Josefa (Federico García Lorca: Bernarda háza), Carol (Tennessee Williams: Orfeusz alászáll), Berta (Szomory Dezső: Szabóky Zsigmond Rafael), Montmorency kisasszony (Krúdy Gyula: A vörös postakocsi), Orbánné (Örkény István: Macskajáték). Budapesten az International Buda Stage színpadán évekig játszotta kirobbanó sikerrel Roberto Athayde Margarida asszony című monodrámájának címszerepét.

Donna Beatriz szerepében Pedro Calderón de la Barca Huncut kísértet című zenés művében (MTI Fotó: Bartal Ferenc)

Úgy vélte, hogy a humor nem tanulható: vagy megvan valakiben, vagy nincs. Az életet mindig humorral szemlélte, és mindig azt tette, amit éppen lehetett. Ha politikai okokból nem kapott elég feladatot a színpadon, németből, franciából, angolból fordított darabokat. A főiskolán kívül elvégezte az ELTE magyar–történelem, esztétika szakát is. A Magyar Rádióban a Könyvről könyvért című műsor szerkesztője, vezetője volt, betéve tudta Arany János és Ady Endre szinte összes versét. Tíz évig tanított énekeseknek színészmesterséget a Zeneakadémián, oktatott Gór Nagy Mária Színitanodájában is. Rendezett operát Esztergomban és a Zeneakadémián, prózát a Játékszínben és Miskolcon, a Piaf, Piaf című drámát, melynek társszerzője volt, a tatabányai Jászai Mari Színházban.

Tóth Judittal Molnár Ferenc Az ördög című vígjátékában (MTI Fotó: Keleti Éva)
A Mama című színdarabban Jani Ildikóval (1978)

Több mint harminc filmben játszott. A közönség 1955-ben az Egy pikoló világos című vígjátékban ismerte meg. Ezt követte a Csodacsatár, A vőlegény nyolckor érkezik, a Don Juan legutolsó kalandja. A televízióban egyik legemlékezetesebb szerepe az Abigél tanárnője volt, de feltűnt egy televíziós szappanoperában is, emellett sokat szinkronizált. Nemzedékek nőttek fel a Frakk, a macskák réme című rajzfilmsorozaton, amelyben ő volt Lukrécia macska hangja, mint később elárulta, előbb a hangot vették fel, és ennek alapján rajzolták meg a figurákat.

Az Egy pikoló világos című film egyik jelenetében (MTI/MOKÉP)

Élete végén csontritkulása miatt kerekesszékbe kényszerült, de lelkileg ekkor is egészségesnek érezte magát. 2017. július 11-én hunyt el Budapesten. Művészi munkásságát 1984-ben érdemes művészi címmel ismerték el, a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét 2001-ben, a 39. Magyar Filmszemle életműdíját 2008-ban kapta meg. A Kossuth-díjat 2013-ban vehette át, és ugyanebben az évben Budapest díszpolgára lett.

Borítókép: Budapest,1980. március 28. Schubert Éva Pallasz Athéné szerepében Gyárfás Miklós Játék a csillagokkal című komédiájának próbáján. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Horvát Éva. Azonosító: MTI-FOTO-883620

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 290 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Budavári Nagyboldogasszony-templom, közismert nevén: Mátyás-templom

A templom egykori gótikus alakját Schulek Frigyes tervei alapján állították vissza, és 1896. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján szentelték fel.

Játsszanak velünk a magyar film napján!

A hazai filmművészet születését idén is rendhagyó programkínálattal ünneplik a közmédia csatornái. 121 éve mutatták be az első megrendezett, dramatizált jeleneteket tartalmazó mozgóképes alkotást, A táncz címmel. A jeles premier emlékére 2018 óta április 30-a a magyar film napja. Ezen a napon a Duna, a Duna World és az M5 kulturális csatorna is jelentős filmtörténeti darabokkal, régi és új kedvencekkel várja nézőit, az MTVA Archívum pedig játékra hívja Önöket!

„Kígyónak lábsó, madaraknak fogsor…” 100 éve született Romhányi József

Éleslátása, zenei érzéke, nyelvi ötletei utolérhetetlenek. A 100 éve született Romhányi József életműve előtt a költészettől idegenkedők is levett kalappal állnak.

Vízipók, Kukori és a többiek

Vízipók-csodapók, Kukoriék és a nagy Ho-ho-ho-horgász. Szinte biztosak lehetünk benne, hogy ha ezeket a rajzfilmsorozatokat megemlítjük ismerőseink körében, valaki biztosan rá fogja vágni, hogy ezek közül egyik vagy másik a legnagyobb kedvence. Olyan rajzfilmekről beszélünk, amelyeken generációk nőttek föl. S bár rajzfilmek tömegével születnek manapság is, a mondanivaló és a kép egysége, bája, egyedisége a mai napig elvarázsol bennünket ezen sorozatok esetében.