A Hídember hűsége

Nincs olyan szeglete a modern magyar életnek – kultúrától a gazdaságig, a személyes higiéniától a közlekedésen át a sportig -, ahol a mai napig ne lenne tetten érhető Széchenyi István tevékenysége. Gondolkodott, beszélt - magyarul is tudott lelkesíteni – és sok hazai kortársával ellentétben cselekedett is. Csoda, hogy miként lett a fényűző úrfilétet és az izgalmas katonaéletet is megtapasztaló, Bécsben 230 éve - 1791. szeptember 21-én – született főnemesi sarjból egy nemzet életének kimagasló előmozdítója. 

Kossuth Lajos, akivel szinte semmiben sem értettek egyet, mindörökre ellátta „a legnagyobb magyar” címével. A politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere nem a forradalom, hanem a reformok embere volt. De reformjai komoly része forradalmi léptékű volt a nemzet életében. Eszméinek foglalatai, a Hitel, a Világ és a Stádium óriási hatást gyakoroltak korszak szellemi megújításában. A magyar nyelv sorsát is szívén viselte Pest-Buda első magyar nyelvű színházának, a későbbi Nemzeti Színháznak 1837-es kezdeményezésével. 

Mondhatni a Nemzeti Múzeumot és Könyvtárat alapító atyja, Széchényi Ferenc nyomdokaiba lépett, amikor 1827-ben a londoni és párizsi klubélet mintájára, a tenni vágyó kortársai számára létrehozta a Nemzeti Kaszinót majd a Magyar Tudományos Akadémia alapját, a Magyar Tudós Társaságot. A Lánchíd építésével együtt 1842-ben ő javasolta a budai alagút megvalósítását a Várhegy keresztülfúrásával a budai hídfőnél. A vízi élet, a hajózás serkentése egyébként is foglalkoztatta: az Óbudai Hajógyár a hazai hajógyártást szolgálta, a balatoni gőzhajózás megteremtése, a Vaskapu szabályozása, a Tisza-vidék árvízmentesítése is nagyban neki köszönhető. 

Az életnek nem akadt olyan területe, melyre figyelme ki ne terjedt volna. Kastélyában ő építtetett először korszerű fürdőszobát és angol vécét. Csónakdát, csónakházat létesített az evezős sport meghonosítására. 1841-ben megalapította az első Hajós Egyletet, s elindította az első evezősversenyeket. A lóversenyzés és lótenyésztés megszállottja volt, mindezeket elsősorban angliai utazásának tapasztalataiból és ösztönzéséből merítette. Gazdasági kezdeményezéseinek részbeni gyökerei is a szigetországig vezetnek vissza, például a cukorgyártás, az első gőzhengermalom, a korszerű bortermelés, a gázvilágítás, az országos vasútfejlesztés ötlete. A selyemhernyó-tenyésztésre az olasz minta szolgált.

Kezdeményezéseinek, különösen az akadémia felállításának személyes, magánéleti mozgatója is volt. Saját bevallása szerint titkos szerelmének, Zichy grófnénak, Seilern Crescence-nek szeretett volna imponálni. Rengeteg kapcsolata, olykor férjes asszonyokkal folytatott viszonya után úgy érezte, megtalálta élete szerelmét. 1824-ben találkozott először az osztrák grófnővel, Zichy Károly gróf feleségével, s kölcsönös vonzalom alakult ki közöttük. Több mint egy évtizeden át hevesen udvarolt a grófnőnek – amiről a férj is tudott. Zichy gróf halála után, 1836-ban házasodtak össze. Három közös gyermekük anyjaként Crescence igazi társa, támogatója lett Széchenyinek.

Az uralkodóházzal mindvégig megegyezést kereső Széchenyi, a Batthyány-kormány minisztere a forradalom utáni helyzettel nem tudott megbirkózni. 1848 augusztusától egyre sűrűbben gyötörte a közelgő nemzethalál víziója, amiért önmagát tette felelőssé, s ez megtörte életerejét. 1848. szeptember elején Döblingbe, a Görgen-gyógyintézetbe vitték. Állapota lassanként javult. Az osztrák zsarnokságot támadó műveket, röpiratokat írt. A bécsi rendőrség házkutatása 1860. április 8-ra virradó éjszaka önmaga ellen fordította fegyverét. A máig tartó közvélekedés politikai gyilkosságot sejt halála mögött.

BORÍTÓKÉP: Budapest, 1961. július 28. Esti felvétel a kivilágított Lánchídról és a Halászbástyáról. A Lánchíd a főváros első állandó hídja, építése gróf Széchenyi István kezdeményezésére kezdődött. Az ünnepélyes alapkőletételre 1842. augusztus 24-én került sor. Tervezője Tierney William Clark, építője Adam Clark volt. 1945. január 18-án a visszavonuló németek felrobbantották, az újjáépített hidat 1949. november 20-án adták át a forgalomnak. MTI Fotó: Sziklai Dezső. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-825106 

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 304 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.