Több mint száz esztendős az első pesti gyógyfürdő, a Szecska
A Széchenyi fürdő a hazai mélyfúrások úttörőjének, Zsigmondy Vilmos bányamérnöknek köszönheti létezését.
2021.06.16 | olvasási idő: kb. 3 perc
Zsigmondy a városligeti hőforrások után kutatott, 1868-ban kezdte meg a kút fúrását, és a mai Hősök terén, 970 méter mélységben 74 Celsius fokos kénes forrást talált. A forrás fölé artézi kutat telepítettek, majd 1881-ben a Városligeti tavon lévő egykori Nádor-szigetre vezették a vizet, és kádfürdőt hoztak létre.
Az évtized végére a fürdő szűknek bizonyult. A városatyák egy új, nagyobb épület tervezésével Czigler Győző műegyetemi tanárt bízták meg, aki az 1896. évi millenniumi kiállításon mutatta be terveit. Az építkezés kezdetét, 1909 májusát a tervező azonban már nem érte meg. A 3 millió 900 ezer aranykoronát felemésztő munkálatokat Dvorák Ede és Gerster Kálmán irányította. A Széchenyi gyógyfürdő ünnepélyes átadására 1913. június 16-án került sor.
Az épületben 51 magánfürdőt, 200 fős férfi és női gőzfürdőt, 170 fős férfi és női népfürdőt alakítottak ki. A neoreneszánsz stílusú épület kupolacsarnokának boltozatát Vajda Zsigmond tervei alapján Róth Miksa üvegművész készítette, a szobordíszek Maróti Géza, Róna József, Telcs Ede, Vastagh György, Bezerédy Gyula, Istók János és Markup Gyula keze munkáját dicsérik.
A fürdőzési szokások változása miatt a székesfőváros 1926-ban nyári uszoda megépítésére, illetve a népfürdők bővítésére írt ki pályázatot, amelyet ifjabb Francsek Imre nyert meg. Az egy esztendő alatt kivitelezett, új épületszárnyat 1927. augusztus 19-én avatták fel. Az Állatkerti út felőli oldalon egy új főépületet, egy úszómedencét a két végén egy-egy félkör alakú strandmedencét alakítottak ki.
Az új épületszárnyat Beck Ö. Fülöp, Pátzay Pál, Medgyessy Ferenc és Margó Ede szobrászművészek alkotásaival díszítették. A medencék vízellátását 1938 óta a Pávai-Vajna Ferenc geológus irányításával fúrt, 1250 méter mély második kút, a Szent István-forrás naponta 6000 köbméter 77 Celsius-fokos vízzel biztosítja.
A bőséges vízhozam szökőkút és a Szent István-ivócsarnok létesítését is lehetővé tette, sőt még a nílusi vízilovaknak is jut belőle az Állatkertben. Egykor a milleniumi földalatti vasút végállomása is itt, a Széchenyi fürdőnél volt, csak az 1972–73. évi átépítés során vezették tovább a vonalat a Mexikói útig.
Borítókép: 1959. július 31. Vendégek a Széchenyi Gyógyfürdő kültéri medencéjénél. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Vadas Ernő. Azonosító: MTI-FOTO-809204
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 300 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
Dajka Margit, az igazi Bors néni
Különleges női művészsorsokat bemutató sorozatunkban a legendás Dajka Margit fordulatos életét idézzük meg. Személyesen ismerte Adyt, rajongói leveleket kapott Móricztól, és már gyerekként eltartotta a családját a rikkancslányból lett korszakos zseni.
"Semmi máshoz nem értek, csak a színházhoz"
Lehoczky Zsuzsa színésznőnek élete a színház. S mivel a színház örök, ő maga is az. Boldog születésnapot a nyughatatlan, csodálatos hangú, ezerarcú énekes-színésznőnek!
Égető hiányt enyhített a megújult híd
75 éve adták át teljes szélességében a forgalomnak az újjáépített Margit hidat, melyet a második világháború során robbantottak fel a német megszállók.
A TV Maci egyik alkotója ma lenne 95 éves
Foky Ottó rajztanárként kezdett dolgozni, de amikor először látott színes bábfilmet, az annyira elbűvölte, hogy a bábkészítő, rendező foglalkozás felé fordult. Olyan mesék köthetőek a nevéhez, mint a Mirr-Murr, a Misi Mókus vagy A legkisebb Ugrifüles.