Székely Mihály, a magyar opera kimagasló alakja 120 éve született

A közönség, a pályatársak és a kritikusok egyaránt úgy vélekedtek, hogy Székely Mihály az egyik legnagyobb magyar operaénekes.

Karakter

2021.05.08 | olvasási idő: kb. 5 perc


1901. május 8-án született Jászberényben. Aranyműves apja Spagatnerről magyarosított Székelyre. Zeneszerető családba született, énekelni magánúton tanult. Huszonkét éves volt, amikor először lépett közönség elé a Városi (ma: Erkel) Színházban. Még ugyanebben az évben, 1923-ban szerződtette az Operaház, melynek haláláig, 1963-ig tagja maradt.

Verdi Don Carlos című operájában (MTI Fotó: Keleti Éva)

Külföldön is felfigyeltek rá, 1924-ben szerződést kötött vele a bécsi opera is, a volt császárvárosban elénekelte a Verdi-, Wagner- és Mozart-repertoár valamennyi basszus főszerepét. 1941-től, a harmadik zsidótörvény elfogadását követően egyedüli zsidó énekesként maradhatott az Operában, mert nem tudták kivel helyettesíteni. A német megszállás után azonban már bujkálnia kellett, egy kispesti plébánián lelt menedékre.

Mozart Fideliójában Mátyás Máriával és Báthy Annával (MTI Fotó: Várkonyi László)

A háború után, az Opera nyitó előadásán Tiborc szerepét énekelte a Bánk bánban. Egy év múlva meghívták az Amerikai Egyesült Államokba, óriási sikerrel vendégszerepelt. 1947-ben szerződtette a New York-i Metropolitan Opera, 1950-ben azonban a magyar hatóságok bevonták az útlevelét, nem utazhatott vissza Amerikába.

Leporellóként Moldován Stefániával (Donna Elvira) Mozart Don Juan című operájában (MTI Fotó: Keleti Éva)

Ránki György 1951-ben meseoperát írt a Magyar Rádiónak, a címszerepet az ő hangjára komponálta. A Pomádé király új ruhája című dalművet később az Opera is műsorára tűzte. 1956 után ismét utazhatott, a legnagyobb operaszínpadokon lépett fel. Bartók egyfelvonásos operájának, A kékszakállú herceg várának címszerepét énekelte 1956-ban Hollandiában, 1957-ben Párizsban, 1962-ben Londonban.

Kékszakállúként Bartók Béla operájában (MTI Fotó: Várkonyi László)

Máig emlékezetesek Mozart-, Verdi- és Wagner-alakításai, az orosz klasszikusok műveiben aratott sikerei (például Borisz Godunovként). Hangjának mély regisztere, zengő tónusa kivételes színészi adottságokkal párosult. 1949-ben és 1955-ben is Kossuth-díjat kapott, 1950-ben kiváló művész lett.

Borisz Godunovként Mátyás Máriával és Neményi Lilivel Muszorgszkij operájában (MTI Fotó: Várkonyi László)

1963. március 5-én lépett utoljára az Opera színpadára. Néhány héttel később, március 22-én váratlanul elhunyt. Emlékére Székely Mihály-emlékplakettet alapítottak, amelyet évente adományoznak az operaház művészeinek. Nevét utca őrzi az Opera tőszomszédságában.

Borítókép: Budapest, 1962. november 3. Székely Mihály Muszorgszkij Borisz Godunov című operájának címszerepében a Magyar Állami Operaházban. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Keleti Éva. Azonosító: MTI-FOTO-838224

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 298 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Bozsik József, az első igazi középpályás

Az Aranycsapat egyik meghatározó játékosa, az első százszoros válogatott magyar labdarúgó egész életében ugyanabban a klubban játszott, csak a klub neve változott többször is.

125 éves lenne a szombathelyi villamos

Hetvenhét évig csilingelt, zörgött, zakatolt – ma már csak emlék.

Julius Caesar és a szökőnap

Köztudott a négyévenkénti február végi plusz nap beiktatásának oka, az azonban már kevéssé ismert, hogy ez a toldás nem is február 29-re esik. Hogy jön ehhez Julius Caesar? Cikkünkből minden kiderül.

Nők az egyetemen

Először 125 éve engedélyezték a hazai egyetemek orvosi, bölcsészeti és gyógyszerészeti karán a nők diplomaszerzését.