Szent István Bazilika - egy építkezés viszontagságai

1905. november 9-én szentelték fel az államalapító királyunkról, I. Istvánról nevezett székesegyházat, a főváros arculatának egyik meghatározó épületét.

Városi séták

2020.11.09 | olvasási idő: kb. 5 perc


A XIX. század elején Pest városa már a düledező városfalon túl terjeszkedett. Akkoriban alakult ki a Lipótváros, melynek tanácsa 1845-ben Hild Józsefet bízta meg egy reprezentatív templom tervezésével. Az 1851-ben elkezdett építkezés vezetését – Hild halála miatt – 1867 áprilisában Ybl Miklós vette át, aki a kupola beomlása (1868) után átdolgozta elődje terveit.
Szentmise Szent István halálának 950. évfordulóján (1988. augusztus 20.) (MTI Foto: Manek Attila)
Az épületet körülsétálva szembeötlő, hogy a kelet–nyugati homlokzat Hild klasszicista felfogását, míg a főhomlokzat és a Bajcsy-Zsilinszky útra néző hátsó homlokzat Ybl neoreneszánsz architektúráját tükrözi. Ybl Miklós halála után Kauser József vezette a munkálatokat. A zárókő 1906. december 8-i ünnepélyes elhelyezésén megjelent I. Ferenc József császár is.
A Szent István-bazilika a századfordulón a Váci körút (ma: Bajcsy-Zsilinszky út) felől (MTI Foto)
Ugyanezen év október 28-án a bazilikában II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona hamvai felett mutattak be szentmiseáldozatot. A Szentszék 1931-ben basilica minor rangra emelte a templomot. A II. világháborús bombázásokban a falak, a tornyok és a tetőzet is súlyosan megsérült. A helyreállítási munkálatok során, 1947-ben a kupola ismét leégett. Országos adakozásból teremtették elő az újjáépítéséhez szükséges összeget.
Kigyulladt a Szent István-bazilika kupolája (1947. június 20.) (MTI Foto: Kovács Géza)
A Szent Jobb őrzési helyét 1971-ben alakították ki az akkori Szent Lipót-kápolnában. A Szent Jobb 2017-ben a templom főterébe, a Nagyboldogasszony-oltár elé került. A kápolnát 2019-re felújították, eltüntették az 1970-es évekbeli mennyezetfestést, és visszaállították a XIX–XX. század fordulóján készült felületet. A székesegyházat számos képzőművészeti alkotás díszíti, köztük Benczúr Gyula, Feszty Árpád, Lotz Károly, Székely Bertalan, Than Mór festményei, illetve Fadrusz János, Ferenczy Béni, Strobl Alajos szobrai.
A Bazilika főoltára Szent István király szobrával, Strobl Alajos alkotásával (1989) (MTI Foto: Asztalos Zoltán)
A sekrestyét és a kápolnát elválasztó falat úgynevezett glett márvánnyal burkolták, amelyen tükröződnek a színes ablakok. Az 1861-ben lerakott solnhofeni mészkő padlót átcsiszolták és újrarakták. A bazilika – egy német keresztény hetilap olvasóinak adakozásából – 1990-ben kapott új harangot, az 1944-ben elrabolt helyébe. A teljes felújítás 1983-ban kezdődött el, zömmel állami támogatással.
Beemelik a Bazilika tornyába a passaui Perner öntödében készült harangot (1990. augusztus 20.) (MTI Foto: Kallus György)
A 2003-ban befejeződött rekonstrukció nem pusztán felújítás volt, mert – bármilyen furcsa is – a bazilikának voltak olyan elemei, amelyek csak akkorra készültek el, ilyenek például az ólomüvegből készült ablakok, melyeket eredetileg az oldalhajókba terveztek. A munkálatok során 5 kilogrammnyi aranyat, 250 ezer aranyfüstlemezt és 10 kilogrammnyi féldrágakövet használtak fel. 2001. augusztus 16-án a magyar állam átadta a Bazilika tulajdonjogát a Magyar Katolikus Egyháznak. 1905-ben készült felvételen a Szent István-bazilika. Azonosító: MTI-FOTO-750587 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 286 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
További cikkek:

Színészek az újságírók ellen

SZÚR. Sokan valószínűleg még emlékeznek, sokan azonban már nem, hogy miből áll össze ez a mozaikszó. Gyorsan el is áruljuk: színészek és újságírók rangadója. Hosszú időn keresztül igazi esemény volt ez, mely tömegeket mozgatott meg: volt idő, amikor a Népstadiont is megtöltötték az érdeklődők.

Otthonába hozzuk a szabadságharc hőseit!

Bekukkantunk az m3.hu háza tájára, hogy lássuk, mivel készülnek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc megünneplésére. Ígérjük, izgalmas lesz!

A nándorfehérvári diadal emléknapjára

1456. július 22-én a Nándorfehérvárt (a mai Belgrádot) védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából, 2011-ben az Országgyűlés a napot a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította.

Karinthy „Cini” 100!

A maga gyereke és az én gyerekem veri a mi gyerekünket, jellemezte kaotikus családi életét a zseniális író atya. A perpatvar szenvedő alanya a legkisebb Karinthy fiú, Ferenc volt.