A gyógyulás helye

A Szemlő-hegy lábánál fakadó forrásokat már a rómaiak ismerték, az egykori falut a középkorban Felhévíznek hívták, a fürdő Lukács evangélistáról, az orvosok védőszentjéről kapta nevét.

Városi séták

2021.07.28 | olvasási idő: kb. 4 perc


A XIV. század harmincas éveiben itt épült meg a Szentlélek-lovagrend kórháza. Az 1536-ban a török elől menekülő Oláh Miklós esztergomi érsek már külországban emlékezett vissza a felhévízi hőforrások jótékony hatására. A fürdőkultúrájukról nevezetes törökök pompás fürdőket emeltek itt. A török kiűzése után, 1687-ben királyi rendelettel kincstári tulajdonba vették, majd bérlők kezére adták a fürdőket.

A Szent Lukács fürdő az1900-as évek elején

A fürdőélet fellendülése Palotai Fülöp nevéhez köthető, 1884-ben a kincstártól megvásárolta a területet, az uszoda és a malomtó mellett népgőzfürdőt, majd gyógy- és iszapfürdőt létesített. Az uszoda egy női és egy férfi úszómedencéből állt; a kétemeletes épület férfi és női medencéjét elválasztó épületszárnyat 1959-ben bontották le.

Fürdőző vendégek (MTI Fotó: Seidner Zoltán)

A századelőn a Szent Lukács volt a legnépszerűbb budapesti fürdő. A bevételt a Kristály ásványvíz értékesítése is gyarapította. Korányi Frigyes egyetemi tanár így fogalmazta meg szakvéleményét: „kiválóan kellemes, üdítő ital, kitűnő és hasznos italul szolgál idült gyomor- és bélhurutnál, különböző idült betegségekből eredő gyomor- és étvágyzavaroknál”.

A gyógyfürdő udvara

Az 1910-es években megindult a fúrásos vízfeltárás és forrásfoglalás. Schafarzik Ferenc műegyetemi tanár javaslatára 1919-ben a fürdőépület előtti parkban fúrták meg a Lukács II. számú, 22 méter mély kutat, mely 62 Celsius fokos vizet adott. Az ivócsarnok 1937-ben épült meg.

Az ivócsarnokban (MTI Fotó: Fényes Tamás)

A II. világháborúban a fürdő súlyosan megrongálódott. Államosították, és a szomszédos Császár fürdővel közösen üzemeltették. Az egykori szálloda helyén a Reuma Kórház és a Balneológiai Kutató Intézet épült meg, majd a kórház beolvadt az Országos Reuma- és Fizioterápiás Intézetbe, az uszodát pedig a Fővárosi Fürdőigazgatóság vette át. A Földmérő és Talajvizsgáló Iroda 1955–1956-ban végzett újabb sikeres hévízfeltárást.

Búvár kutatja a malomtóban a fürdőt tápláló forrásokat (MTI Fotó: Kácsor László)

Az első komplex fürdőgyógyászati osztály a Lukácsban jött létre 1979-ben. Európában egyedülálló iszapfürdő működött itt, egészen 1999-ig, amikor megkezdődött a teljes rekonstrukció, amely 2013-ban fejeződött be. A világ minden tájáról érkeztek és érkeznek ide ma is gyógyulni vágyók, és a sikeres kúra után sokan helyeznek el hálaadó táblákat a fürdő udvarának falán.

Hálaadó táblák a fürdő falán, a nézelődők mögötti, csavart kőoszlopon Szent Lukács 1760-as évekből származó szobrával (MTI Fotó: Fényes Tamás)

A felújítás után számos olyan művész, színész, sportoló nevét örökítették meg emléktáblán, akiknek második otthonuk volt a fürdő. A Lukács a magyar irodalomban is kivívta az őt megillető rangot. Ottlik Géza Iskola a határon című művében 1957 júliusában indítja a regény idejét: „Szeredy Dani motyogott valamit az orra alá, ahogy álltunk a Lukács-fürdő tetőteraszán, a kőpárkánynak támaszkodva, s néztük a sok napozó civilt.”

A Lukács tetőteraszán rádiózó fiatalok (MTI Fotó: Balassa Ferenc)

A fénykép azt tanúsítja, hogy egy év múlva, 1958 augusztusában már tombolt a táskarádió-őrület, ami elnyomta (volna) Szeredy Dani motyogását. A Lukács számtalan más irodalmi műnek és személyes sorsnak adott teret. Sok mindennek, reménytelen szerelmeknek is, mint amiről a méltatlanul feledett költő, Nadányi Zoltán számolt be 1955-ben:

Hallgatagon feküdtünk egymás mellett

a Lukácsfürdő napozó tetőjén.

Azt hittem, arról hallgatsz, amiről én.

Integető fiatal lányok a medencébe menet (MTI Fotó: Járai Rudolf)

Borítókép: Budapest, 1964. május 6. A Szent Lukács gyógyfürdő épülete. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Mező Sándor. Azonosító: MTI-FOTO-847111

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 303 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Éltető erőforrás a víz

A Nemzeti Fotótár tematikus kiállítása a Budapest 2019 Water Summit eseménysorozat kísérőprogramja. Ennek képeit hoztuk el az érdeklődőknek ebben a formában is.

Vízipók, Kukori és a többiek

Vízipók-csodapók, Kukoriék és a nagy Ho-ho-ho-horgász. Szinte biztosak lehetünk benne, hogy ha ezeket a rajzfilmsorozatokat megemlítjük ismerőseink körében, valaki biztosan rá fogja vágni, hogy ezek közül egyik vagy másik a legnagyobb kedvence. Olyan rajzfilmekről beszélünk, amelyeken generációk nőttek föl. S bár rajzfilmek tömegével születnek manapság is, a mondanivaló és a kép egysége, bája, egyedisége a mai napig elvarázsol bennünket ezen sorozatok esetében.

"A lényeg, hogy te tudjál szeretni"- ez volt Törőcsik Mari hitvallása

"Tudjátok, én képtelen vagyok szeretet nélkül élni. Minden áldott nap, amikor felkelek, arra gondolok, hogy mennyire csodálatos dolog az a rengeteg szeretet, amely engem körülvesz.”

Kukori és Kotkoda - kvíz

Kukori és Kotkoda nemcsak a baromfiudvaron csipegették a magokat, hanem a televízió képernyőjén is feltűntek. A gyerekek azonnal a szívükbe zárták a kapirgáló mesefigurákat.