A gyógyulás helye

A Szemlő-hegy lábánál fakadó forrásokat már a rómaiak ismerték, az egykori falut a középkorban Felhévíznek hívták, a fürdő Lukács evangélistáról, az orvosok védőszentjéről kapta nevét.

Városi séták

2021.07.28 | olvasási idő: kb. 4 perc


A XIV. század harmincas éveiben itt épült meg a Szentlélek-lovagrend kórháza. Az 1536-ban a török elől menekülő Oláh Miklós esztergomi érsek már külországban emlékezett vissza a felhévízi hőforrások jótékony hatására. A fürdőkultúrájukról nevezetes törökök pompás fürdőket emeltek itt. A török kiűzése után, 1687-ben királyi rendelettel kincstári tulajdonba vették, majd bérlők kezére adták a fürdőket.

A Szent Lukács fürdő az1900-as évek elején

A fürdőélet fellendülése Palotai Fülöp nevéhez köthető, 1884-ben a kincstártól megvásárolta a területet, az uszoda és a malomtó mellett népgőzfürdőt, majd gyógy- és iszapfürdőt létesített. Az uszoda egy női és egy férfi úszómedencéből állt; a kétemeletes épület férfi és női medencéjét elválasztó épületszárnyat 1959-ben bontották le.

Fürdőző vendégek (MTI Fotó: Seidner Zoltán)

A századelőn a Szent Lukács volt a legnépszerűbb budapesti fürdő. A bevételt a Kristály ásványvíz értékesítése is gyarapította. Korányi Frigyes egyetemi tanár így fogalmazta meg szakvéleményét: „kiválóan kellemes, üdítő ital, kitűnő és hasznos italul szolgál idült gyomor- és bélhurutnál, különböző idült betegségekből eredő gyomor- és étvágyzavaroknál”.

A gyógyfürdő udvara

Az 1910-es években megindult a fúrásos vízfeltárás és forrásfoglalás. Schafarzik Ferenc műegyetemi tanár javaslatára 1919-ben a fürdőépület előtti parkban fúrták meg a Lukács II. számú, 22 méter mély kutat, mely 62 Celsius fokos vizet adott. Az ivócsarnok 1937-ben épült meg.

Az ivócsarnokban (MTI Fotó: Fényes Tamás)

A II. világháborúban a fürdő súlyosan megrongálódott. Államosították, és a szomszédos Császár fürdővel közösen üzemeltették. Az egykori szálloda helyén a Reuma Kórház és a Balneológiai Kutató Intézet épült meg, majd a kórház beolvadt az Országos Reuma- és Fizioterápiás Intézetbe, az uszodát pedig a Fővárosi Fürdőigazgatóság vette át. A Földmérő és Talajvizsgáló Iroda 1955–1956-ban végzett újabb sikeres hévízfeltárást.

Búvár kutatja a malomtóban a fürdőt tápláló forrásokat (MTI Fotó: Kácsor László)

Az első komplex fürdőgyógyászati osztály a Lukácsban jött létre 1979-ben. Európában egyedülálló iszapfürdő működött itt, egészen 1999-ig, amikor megkezdődött a teljes rekonstrukció, amely 2013-ban fejeződött be. A világ minden tájáról érkeztek és érkeznek ide ma is gyógyulni vágyók, és a sikeres kúra után sokan helyeznek el hálaadó táblákat a fürdő udvarának falán.

Hálaadó táblák a fürdő falán, a nézelődők mögötti, csavart kőoszlopon Szent Lukács 1760-as évekből származó szobrával (MTI Fotó: Fényes Tamás)

A felújítás után számos olyan művész, színész, sportoló nevét örökítették meg emléktáblán, akiknek második otthonuk volt a fürdő. A Lukács a magyar irodalomban is kivívta az őt megillető rangot. Ottlik Géza Iskola a határon című művében 1957 júliusában indítja a regény idejét: „Szeredy Dani motyogott valamit az orra alá, ahogy álltunk a Lukács-fürdő tetőteraszán, a kőpárkánynak támaszkodva, s néztük a sok napozó civilt.”

A Lukács tetőteraszán rádiózó fiatalok (MTI Fotó: Balassa Ferenc)

A fénykép azt tanúsítja, hogy egy év múlva, 1958 augusztusában már tombolt a táskarádió-őrület, ami elnyomta (volna) Szeredy Dani motyogását. A Lukács számtalan más irodalmi műnek és személyes sorsnak adott teret. Sok mindennek, reménytelen szerelmeknek is, mint amiről a méltatlanul feledett költő, Nadányi Zoltán számolt be 1955-ben:

Hallgatagon feküdtünk egymás mellett

a Lukácsfürdő napozó tetőjén.

Azt hittem, arról hallgatsz, amiről én.

Integető fiatal lányok a medencébe menet (MTI Fotó: Járai Rudolf)

Borítókép: Budapest, 1964. május 6. A Szent Lukács gyógyfürdő épülete. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Mező Sándor. Azonosító: MTI-FOTO-847111

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 303 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Játsszanak velünk a színházi világnapon!

1961 óta március 27-én ünnepeljük a színházi világnapot. Büszkén a magyar színjátszás gazdag hagyományaira és a magyar színművészet kiemelkedő alakjaira, ez alkalommal közös játékos ünneplésre invitáljuk Önöket.

Budapest, Csudapest

Föld alatt, majd föld fölött és időben is elkezdtük bebarangolni fővárosunkat, hogy megmutassunk néhányat érdekességeiből. Ugyanezt folytatjuk, mégis nagyon másképp, hiszen a Csudapest című film felújított UHD-verziójával kalandozzuk körbe Budapestet.

Kelet kapuja

Rochlitz Gyula építész arcvonásait nem ismerjük, szobra eltűnt, Budapest arculatát azonban máig meghatározza a Keleti pályaudvar, amelyet ő tervezett.

Otthonába hozzuk a szabadságharc hőseit!

Bekukkantunk az m3.hu háza tájára, hogy lássuk, mivel készülnek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc megünneplésére. Ígérjük, izgalmas lesz!