Színház Sopronban

Száznyolcvan esztendeje, 1841. október 9-én avatták fel a soproni színházat.

Városi séták

2021.10.09 | olvasási idő: kb. 2 perc


A város első színháza 1769-ben nyitotta meg kapuit, egy volt szárazmalmot állítottak Thália szolgálatába. A teátrum új, klasszicizáló stílusú épülete, melyet a Bécsben tanult Franz Lössl tervezett, a reformkor kellős közepén, 1841. október 9-én nyitotta meg kapuit Vincenzo Bellini „Norma” című operájával. Az előadást Széchenyi István is megtekintette. A város kötelezte a német színigazgatót, hogy a teátrumot hetente kétszer engedje át magyar vándortársulatoknak. Így a kor legkiválóbb magyar színészei versenyre kelhettek a népszerű német előadásokkal, a közkedvelt bécsi és pozsonyi színészekkel. Két híres zeneszerző, Franz von Suppé (1819–1895) és Goldmark Károly (1830–1915) ifjúkora is a színházhoz kötődik

A színház épülete a Petőfi tér felől (MTI Fotó: Urbán Nándor)

A szűk és tűzveszélyes épületet 1909-ben Medgyaszay István az akkoriban még újdonságnak számító vasbeton felhasználásával korszerűsítette: kibővítette és átalakította. Megtoldotta az előcsarnokot, és új, szecessziós fő- és oldalhomlokzatot alakított ki. Az új főhomlokzat jellegzetességei: a fal síkjából kiemelkedő, három részre tagolt, gazdagon díszített homlokzatrész, fölötte a művészeteket ábrázoló sgraffitóval, ifjú Storno Ferenc alkotásával. (Sgrafittónak nevezik az egymásra felvitt, különböző színű vakolatok bekarcolásával, visszakaparásával előállt képeket, mintákat.) Az erkélyt a Lössl-féle színházépületből meghagyott dór oszlopok tartják. Az épület homlokzatsíkjából kiemelkedő rész két oldalát tömör tornyok zárják le.

A színház bejárata és főhomlokzata (Jászai Csaba felvétele)

Az államosított épület 1949-től a győri színház vendégjátékainak adott otthont. Az újabb, nem különösebben szerencsés átépítésre és bővítésre (Kotsis Iván) 1969 és 1975 között került sor, és ekkortól nevezték Petőfi Színháznak. – Petőfi Sándor vándorszínészként ugyan nem lépett fel a városban, de 1839 szeptemberétől 1840 márciusáig itt katonáskodott.

A színház nézőtere (MTI Fotó: Hadas János)

Az államosított épület 1949-től a győri színház vendégjátékainak adott otthont. Az újabb, nem különösebben szerencsés átépítésre és bővítésre (Kotsis Iván) 1969 és 1975 között került sor, és ekkortól nevezték Petőfi Színháznak. – Petőfi Sándor vándorszínészként ugyan nem lépett fel a városban, de 1839 szeptemberétől 1840 márciusáig itt katonáskodott.

Borítókép: Sopron, 2015. május 15. A Petőfi Színház épülete. Jászai Csaba felvétele. Azonosító: MTI-FOTO-552817.

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 306 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Kóczián Éva, aki 1956-tól 1962-ig Európa legjobbja volt

A világbajnok, hatszoros Európa-bajnok asztaliteniszező 1936. május 25-én született Budapesten.

A szobrászművész, akinek az anyagok feltárták titkaikat

Búza Barna keze alá engedelmesen simult a kő, a bronz, a fa. 1970-ben diófából faragott egyházművészeti szobraiért VI. Pál pápa művészeti emlékérmet adományozott neki.

A gyógyulás helye

A Szemlő-hegy lábánál fakadó forrásokat már a rómaiak ismerték, az egykori falut a középkorban Felhévíznek hívták, a fürdő Lukács evangélistáról, az orvosok védőszentjéről kapta nevét.

Sopron – a leghűségesebb város

Sopron és környékének lakói az 1921. december 14-én tartott népszavazáson kinyilvánították, hogy Magyarország polgárai akarnak maradni. Ez volt az egyetlen alkalom, amikor a trianoni békeszerződést módosították.