Szmoking és redingote, avagy mégis a ruha teszi…

Magyar hagyományai ugyan nincsenek, de a vicces nevű nemzetközi Öltözz Ki Nap (International Suit Up Day) az látszik bizonyítani, hogy – az év egy napján, október 13-án – mégiscsak a ruha teszi az embert. Az elegáns ruhának, öltönyöknek és kosztümöknek azonban minden korban megvolt a maga szerepe.

Múltidő

2020.10.13 | olvasási idő: kb. 5 perc


A 20. század első felében a hazai közösségi és társadalmi élet jobbára íratlan illemszabályai, a szokásjog gyakran pontosan előírta, mely társaságban, mely alkalommal milyen ruházatban kötelező megjelenni. A különféle bálok, estélyek, de akár az operalátogatás is meghatározott etikett szerint s a megfelelő öltözékben zajlottak. Némi átmeneti időszak után aztán az elegancia visszatért régi trónjára.
A modellek fehér öltönyöket mutatnak be a Magyar Divat Intézet (MDI) divatbemutatóján (1982) (MTI Foto: Vitályos József
Az állami divatirányítás az 1950-es évek első felében a Ruhaipari Tervező Vállalattal, a későbbi Divattervező Vállalattal kezdődött. Különböző divatműhelyekből vonták össze a szakembereket, az államosítás előtt saját divatszalonnal rendelkezőket. Megjelent a Divatirány című kiadvány, és divatbemutatókat szerveztek. Az 1960-as években a divattervezők számára kiírták az Aranygyűszű pályázatot. A vállalat a hetvenes években már Magyar Divat Intézet (MDI) néven lett a hazai divat meghatározója, másfél éves divatciklusokkal.
Miniruhás fiatal nő megigazítja a papucsát egy utcai mérlegnél a Nagykörúton (1972) (MTI Foto: Benkő Imre)
A hatvanas-hetvenes évek külföldön és itthon is a divatlázadás jegyében teltek. A farmert és a miniruhát sokáig nem lehetett föltartóztatni. Ha nem tudod legyőzni, tedd szövetségeseddé elv jegyében a tervezők inkább megpróbálták beilleszteni az új irányzatot a hagyományos formákba. Így születtek az elegáns farmeröltönyök és ruhák.
Előkelő vendégek a hazai lóversenyen. Az arisztokrácia és a nagypolgárság: az urak redingote-ban és cilinderben (1930-as évek) (MTI Foto: Bojár Sándor)
Volt, ami megmaradt, akadt, ami végképp eltűnt az előkelő ruhatárból. Szmokingot – ritkán – még ma is föl lehet venni, de frakkot és cilindert már aligha fogunk látni a hazai eseményeken. Sőt, van olyan ruhadarab, melynek a jelentése is teljesen kikopott mára. Ki visel ma redingote-ot, azaz alkalmi hosszú fekete kabátot egy ceremoniális elit eseményen?
Magyar modell magyar fehérneműben pózol a Hungarotex Külkereskedelmi Vállalat számára készült műtermi képen (1968) (MTI Foto: Németh József)
Természetesen a kiöltözés része az igényes, finom alsóruházat is. A Habselyem Kötöttárugyár az 1980-as években már évente kétszer új fehérnemű-kollekcióval jelentkezett. A cég két korábbi kötöttárugyár, az 1922-ben alapított pesterzsébeti Hazai Kötszövő Ipar és a budapesti Váci úton működő, 1923-ban alapított Selyem- és Gyapjúárugyár utódvállalatainak összevonásával jött létre 1961-ben. Igényes textiltermékeikből külföldre is jutott. Borítókép: Budapest, 1940-es évek. Férfiak ünnepi öltözékben a lóversenypályán a Király-díj idején. Készítette: Várkonyi László. Azonosító: MTI-FOTO-752286 Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 286 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
További cikkek:

Mindenki Matula bácsija, akiből véletlenül lett színész

115 éve született Bánhidi László színész. Lehet, hogy az ország Matulája ő volt, ám megannyi parádés szerepe mellett is érdemes egy pillanatra megállni.

„Deres, darás december”

Beköszöntött a tél, a rövidülő nappalok és az egyre zordabb időjárás arra ösztönöz bennünket, hogy bekuckózzunk és töltsünk több időt szeretteinkkel. Az adventi időszak kezdetén ehhez szeretnénk ötleteket adni, tartsanak velünk!

Bilicsi Tivadar

Bilicsi Tivadar sokoldalú művész volt: színész, komikus, táncos, énekes. A komédiákban bölcs embersége, a tragédiákban groteszk világlátása emelte mások fölé.

Nagykörút

1896. augusztus 31-én adták át a millenniumi ünnepségek keretében a budapesti Nagykörutat.