A Tisza szabályozása

A Tisza nem csak a Duna leghosszabb mellékfolyója, egyben Magyarország nemzeti folyama is, mely 962 kilométeres hosszának nagyobb részét hazánk területén kanyarogja végig. Évszázadokig ez az olykor kiszámíthatatlannak tűnő kanyargósság volt a gondok forrása.

Városi séták

2021.08.30 | olvasási idő: kb. 4 perc


Mivel Kelet-Magyarország területének jelentős része a Tisza vízgyűjtő területén helyezkedik el, s az erősen ingadozó vízállása a történelmi idők óta veszélyeztette a partja mentén élő emberek biztonságát, vagyonát, régóta napirenden volt a folyó megzabolázásának feladata. A szándék és a lehetőségek 175 évvel ezelőtt értek tetté. 1846. augusztus 27-én a Szabolcs megyei Dobnál és a Borsod megyei Szederkénynél megkezdődött a Tisza szabályozása.

Maszlag János, a csongrádi Haladás Halászati Szövetkezet tagja hazaindul a Tiszától munka után. (MTI Fotó: Mező Sándor)

A Tisza szabályozását megtervező Vásárhelyi Pált (1795–1846) vízépítő mérnök 1846-ban a folyószabályozás két változatát is elkészítette, de az év tavaszán a Tiszavölgyi Társulat ülésén, a pesti Károlyi-palotában végzetes szívrohamot érte. A Tisza szabályozása így csak részben az ő tervei alapján valósultak meg.

Barabás Miklós 1846-ban készített, Vásárhelyi Pál vízépítő mérnököt, akadémikust ábrázoló rajzáról készült fénykép-reprodukció. (MTI Fotó: Reprodukció, Ráfael Csaba)

A Tisza egykor jóval hosszabban, 1419 kilométeren át szeszélyesen kanyargott. Az Alföldet keresztezve, a síkságon futása lelassult. S az „ellustult” Tisza rengeteg kanyart és mellékágat alakított ki, így igen gyakoriak voltak az áradások. Több sikertelen próbálkozás után gróf Széchenyi István szervezte meg a Tisza szabályozását. Az 1846-os nekirugaszkodás után a szabadságharc illetve az azt követő időszak nem kedvezett a vállalkozásnak. Csökkentett költségvetéssel és számos módosítással valósult meg a szabályozás. 

Idős kubikos tart hazafelé a munkából. A kubikos vándormunkások a Tisza szabályozása óta nagy számban végeznek út- és vasútépítési, folyószabályozási. (MTI Fotó: Mező Sándor)

Idős kubikos tart hazafelé a munkából. A kubikos vándormunkások a Tisza szabályozása óta nagy számban végeznek út- és vasútépítési, folyószabályozási. (MTI Fotó: Mező Sándor)

Pietro Paleocapa velencei műszaki igazgató, a Pó folyót is szabályozó mérnök irányításának eredményeként a folyó új hossza 962 kilométeres lett. Építettek 136 kilométer új medret és csaknem 600 kilométernyi holtágat alakítottak ki. Ezzel a folyó esése, sebessége is majdnem kétszeresére nőtt. A cammogó Tisza szaporábbá tételének komoly következménye lett. A szabályozás előtt közel két hónap alatt ért le az ár a Szamostól Szegedig, s ennek ideje rövidült egy-két hetesre.

Fürdőzők, csónakázók Szentes közelében, a Tisza folyón. (MTI Fotó: Jármai Béla)

A Tisza szabályozásának vitathatatlan előnyei között szerepel, a hatékonyabb árvízvédelem mellett, a hajózható 780 kilométeres szakasz hossza. A szabályozás hiányosságai, az elmaradt feladatok azonban megbosszulták magukat, az 1879-es nagy szegedi árvízi katasztrófa is intő jele volt ennek. A beavatkozás hatására azonban a vízgyűjtő terület vízháztartása is romlott, a talajvízszint csökkenése, a szikesedés és az öntözés kérdése csupán egy szelete ennek. 

Halászok a Tiszán és kikötött csónak a parton, Mártélynál. (MTI Fotó: Szebellédy Géza)

A magyar országgyűlés 1884-ben fogadta el a Tiszáról szóló törvényt. A törvény kimondta, hogy a Tisza és vízgyűjtő területe a szabályozás és az ármentesítés tekintetében egységet képez. 1894-ben a parlament elfogadta Kvassay Jenő tízéves tiszai korrekciós programját. 1908-ban az országgyűlés a Tisza újabb, húsz évre szóló fejlesztési programjára mondott igent. Az 1937-es XX. törvénycikk már szintén a korrekcióban látatta a célt. A folyamszabályozás, ármentesítés és lecsapolás negatív következményeinek kiküszöbölésével.

BORÍTÓKÉP: Rakamaz, 1968. november 9. A Tisza és a Bodrog folyók találkozása a Tokaj–rakamazi 1959-ben átadott közúti Tisza-hídnál. MTI Fotó: Kunkovács László. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-C_END19681109002.

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 303 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

"Semmi máshoz nem értek, csak a színházhoz"

Lehoczky Zsuzsa színésznőnek élete a színház. S mivel a színház örök, ő maga is az. Boldog születésnapot a nyughatatlan, csodálatos hangú, ezerarcú énekes-színésznőnek!

A magyar kultúra napja

Január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját, arra emlékezve, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnusz megírását. Arra a kérdésre, hogy mi a magyar kultúra, nehéz egyértelmű választ adni, de egyvalami biztos: rengeteg mindenre lehetünk büszkék. Hungarikumokra, tudósokra és találmányokra, művek sorára, amelyeket mi adtunk a világnak – kvízünkkel pedig próbára teheti magát, mennyire ismeri ezeket!

Gitta, Tisza és Puli, avagy hazánk, a törpeautók országa

Ha hazai autógyártásról beszélünk, elsőként az Audi, Suzuki és a Mercedes jut eszünkbe. De mi volt a múltban? Mutatunk a hazai autógyártás XX. századi történetéből néhány érdekes kísérletet. Hogy végtelenül cukik, vagy nagyon cikik-e, azt mindenki döntse el maga...

Gépjárművek a rendszerváltás előtt

Negyven-ötven esztendeje – ha akarta, ha nem – mindenki jól ismerte az autótípusokat. Az ok egyszerű: kevés volt belőlük.