Gitta, Tisza és Puli, avagy hazánk, a törpeautók országa

Ha hazai autógyártásról beszélünk, elsőként az Audi, Suzuki és a Mercedes jut eszünkbe. De mi volt a múltban? Mutatunk a hazai autógyártás XX. századi történetéből néhány érdekes kísérletet. Hogy végtelenül cukik, vagy nagyon cikik-e, azt mindenki döntse el maga...

2020.01.09 | olvasási idő: kb. 4 perc


Az első világháború előtt több magyar autómárka is létezett. Ezek egyike a híres győri Rába gyárban készült, kezdetben háromkerekű postaautók alvázán. Még mindig az első világháború előtt vagyunk, amikor rendelet mondja ki, hogy taxi nem lehet más, csakis magyar gyártmányú autó, így megszületnek az első háromszemélyes bérkocsik a Vagongyárban. Szintén ebben az időszakban - aradi központtal - megindult a Marta típusú személygépkocsik gyártása.


Javításra váró Marta taxik 1914-ben

A világháborúk alaposan átrendezték a viszonyokat. A második világháború után a nagyipari gyártás lehetetlenné vált, hiszen KGST-rendeletek is kimondták: nem jöhet létre ipari volumenű autógyártás Magyarországon. Ezt a megkötést az 1950-es években a törpeautókkal és egy új járműkategóriával például a Balaton, az Úttörő és az Alba Regia igyekeztek megkerülni, melyekbe Pannónia motorkerékpárok motorját szerelték. Érdekes kísérletek születtek.


Balaton és Alba Regia gépkocsik

 

Ezt követően kísérleti és elektromos járművek tervezése és építése került előtérbe kerülőutas megoldásként. Nem most jön el tehát először az elektromos autók forradalma, ez hazánkban már az 1960-as évek egyik preferált iránya volt. A Villamosipari Kutatóintézet egyik csoportja kezdte el a fejlesztéseket különböző funkciójú autók létrehozására. Már akkor kimondott cél volt a károsanyag-kibocsátás csökkentése, és a rugalmas, felhasználási területekhez igazodó tervezés. Az ekkor született egyik prototípus a Tiny kisautó, mely a BNV-n is nagy sikert aratott.


Tiny prototípusa betegszállítás közben

A Tisza egészségügyi szférából érkező megrendelésre készült. Éppúgy elektromos meghajtású volt, mint a Tiny, és elsősorban kórházak területén, betegszállításra, a kórház épületei közötti gyorsabb közlekedésre tervezték használni. A későbbi évtizedekben például Robix, Sigma és Tecoplan márkanevek alatt is születtek tervek elektromos és városi kisautókra, ezek sem jutottak azonban túl a prototípus legyártásán.


Tisza prototípusa 1969-ben - olyan csúnya, hogy már szép

Ezzel párhuzamosan sokan próbálkoztak "házi barkács" módszerekkel, és építettek egyedi példányokat. Egyéb szocialista autók alkatrészeiből is jöttek létre új járművek. Ezek természetesen a hobbi kategórián belül maradó érdekességekké váltak. Mint ahogyan a sorozatgyártásra tervezett, különleges formavilágú, hátulnézetből leginkább csónakra hasonlító kétszemélyes Gitta is prototípus maradt. Annak ellenére, hogy a BNV-n bemutatták és sorozatgyártását tervezték. Talán mondhatjuk, nem veszítettünk sokat a sorozatgyártás elmaradásával. 


Gitta a BNV-n 1957-ben

Majdnem sikertörténet

A rendszerváltás időszakának legnagyobb ígérete a Puli volt. 1989-ben ezt a kisautót nemzetközi pályára tervezték állítani, országos kampánnyal vezették be az új márkát. Gyártója, a Hódgép, mezőgazdasági gépek gyártásával foglalkozott, külföldi megkeresésre kezdték megépíteni az exportra szánt kisautót. A karosszéria műanyagból készült, a városi kisautót kezdetben dízelmotor hajtotta, de ezzel problémák adódtak, így olasz gyártmányú benzines verzióra váltottak. Ennek az autónak elkezdődött a sorozatgyártása, de a várt kirobbanó siker elmaradt: néhány tucatot értékesítettek külföldön. Elektromos változattal is próbálkoztak, már az 1990-es években, ám a dizájnhoz és minőséghez képest magas ár a hazai értékesítést megfojtotta. Végül a márka szép csendben kimúlt.


Tesztelik a városi csöppséget - a Puli minőségvizsgálata 1988-ban


 

 

 

Borítókép: Gépipar - Az első magyar törpeautó Magyarország, Székesfehérvár, 1956. június 1. Az első magyar törpeautó két prototípusa, a "Balaton" és az "Alba Regia" egy Ikarus autóbusz mellett. A Székesfehérvári Motorjavító Vállalat által tervezett törpeautókba 250 köbcentiméteres Pannónia motorkerékpár motorokat szereltek be. A gépkocsi teljesen hazai anyagokból készült. MTI Fotó: Bojár Sándor, Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-789545

 


További cikkek:

Anyci, Apci és a többiek, azaz a Família Kft.

1991. októberében új fejezet nyílt a magyar televíziózásban. Ekkor kerül műsorra a Família Kft. első néhány epizódja azzal a céllal, hogy fölmérjék a sorozat iránti érdeklődést (angolul pilot). S hogy miért volt erre szükség, miben rejlett a kockázat, amikor a magyar gyártás ezt megelőzően is ontotta magából a minőségi sorozatokat, melyek iránt folyamatosan nagy volt az érdeklődés?

Strandok régen

Mintha idén elmaradna a strandszezon, úgy tűnik, az esőzés sosem ér véget, a nap sosem süt ki. Mi azért reménykedünk, hogy lesz majd igazi nyár meleggel, fürdőzéssel, s ennek kapcsán néhány budapesti strand múltját idézzük föl régi fotók segítségével.

Kockásfülű nyúl, Vackor és a többiek: gyereknapra szeretettel!

Közeledik a gyereknap, e csalóka május utolsó vasárnapja. A megújult M3 egész héten számos műsorral kedveskedik a legkisebbeknek, és talán nem csak nekik.

Múlt századi filmek 21. századi látványban? Lehetséges!

Ki ne látta volna még az 1966-ban forgatott, Fekete István regényéből készült sorozatot, a Tüskevárat? Generációk nőttek föl Tutajos, Bütyök és Matula bácsi kalandjain. Az eredeti filmkockák azonban mára az idő és a sok vetítés miatt koszosak, megviseltek lettek, s a manapság elvárt igényeket sem elégítik ki minőségben, részletgazdagságban.