Versek és asszonyok, Szabó Lőrinc emlékezete

Százhúsz esztendeje született Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító, a 20. századi magyar líra kiemelkedő alakja.

Karakter

2020.03.31 | olvasási idő: kb. 5 perc


Miskolcon született. A család Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől nemességet kapott, de édesapja mozdonyvezető volt. A debreceni református kollégiumban tanult, az őszirózsás forradalom után került Budapestre. A Műegyetem gépészmérnöki karára iratkozott be, de két hét múlva a bölcsészkar magyar–latin–német szakán tanult tovább. Babits Mihály tanítványává, barátjává, lakótársává fogadta a rendkívül tehetséges fiatalembert. Szoros kapcsolatuk hűvösebb lett, mert Babits felesége, Tanner Ilona korábban Szabó Lőrinc menyasszonya volt.
Komjáthy Aladár, Babits Mihály és Szabó Lőrinc 1921 tavaszán (MTI Foto: Reprodukció)
1921-ben feleségül vette Mikes Klárát, Az Est-lapok irodalmi rovatvezetőjének lányát. Két gyermekük született: a versekben a kis Klára, illetve a Lóci nevet kapták. 1922-ben jelent meg első verseskötete Föld, erdő, Isten címmel, amely komoly sikert aratott. Babits és Tóth Árpád társaságában egyik fordítója volt Charles Baudelaire A romlás virágai (1857) című kötetének. A húszas években sorra jelentek meg kötetei (Kalibán, Fény, fény, fény, A Sátán műremekei), költeményeit elvont gondolatiság, a távol-keleti bölcsek és Schopenhauer pesszimista filozófiájának hatása jellemzi.
A Semmiért egészen című vers Mensáros László előadásában
1925-ben kezdődött negyedszázadon át tartó szerelmi kapcsolata a férjes pszichiáterrel, Korzáti Erzsébettel. E viszony megrendítő dokumentuma az asszony 1950-es öngyilkossága után írott, A huszonhatodik év című szonettciklusa. A harmincas évek elejétől a népi írók körébe is sorolták, részt vett a Márciusi Front megalakulásában, közreműködött az Új Szellemi Front írói mozgalmában. Sokat szerepelt a rádióban, a Nemzeti Színháznak Shakespeare-t fordított, három ízben is Baumgarten-díjjal jutalmazták.
A huszonhatodik év című kötet borítója, Rippl-Rónai József festménye (1923)
1943-ban behívták katonának, egy év múlva már főhadnagyi rangban szolgált, emiatt 1945-ben vizsgálati fogságba került, majd „feddéssel” igazolták, publikációs tilalommal sújtották. 1946 és 1949 között a Válasz költői rovatának vezetője volt, 1947-ben pedig felvették az Írószövetségbe. Az üldöztetések elől a munkába menekült, és 1947-ben a Püski Kiadónál megjelent a Tücsökzene című verses regénye, melyben önéletrajzi emlékeit rendszerezte. 1949-től ismét nem publikálhatott, jobbára műfordításokból élt, és A huszonhatodik év darabjain dolgozott.
Szabó Lőrinc munka közben =(MTI Foto: Zinner Erzsébet)
1954-ben műfordításaiért József Attila-díjjal tüntették ki. 1956-ban tagja lett a Parasztpártnak (Petőfi Párt), az Irodalmi Újság november 2-i számában Ima a jövőért címmel üdvözölte a forradalmat. Már súlyos beteg volt, amikor 1957 márciusában megkapta a Kossuth-díjat, és nem sokkal később megjelent A huszonhatodik év című kötete. Ennek sikerét már nem érhette meg, 1957. október 3-án meghalt.
Szabó Lőrinc bronzszobra Debrecenben (Foto: Talyigás Anikó)
Borítókép: Budapest, 1957. február 21. Szabó Lőrinc költő, műfordító pasaréti, Volkmann utca 8. szám alatti otthonában. Szabó Lőrinc, teljes nevén Szabó Lőrinc József (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, Józsefváros, 1957. október 3.) József Attila-díjas (1954) és Kossuth-díjas (1957) költő, műfordító. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum, azonosító: MTI-FOTO-794558
További cikkek:

Nyolc lóerős Tündék

Ráadásul tiszavirág-életűek...

Bohóc és tragika

Beleszületett a színészvilágba, ahonnan édesapja tiltása sem tántorította el. Tragikus sorsú hősnőket és groteszk, eltorzult karakterfigurákat is életre keltett. 65. születésnapja alkalmából köszöntjük Básti Julit!

Itt a nyár, indul a strandszezon!

Néhány percben hangolódjunk az év legmelegebb évszakára, hiszen nyakunkon a nyár, a polcokon már készenlétben a nyári öltözet és az ehhez tartozó egyéb kiegészítők. Merüljünk most alá ezzel a kis visszatekintővel, a felszínen pedig a strapabíró Palma gumimatracok tartanak majd!

Repülés határok között

Jó fél évszázada ért véget a hazai menetrend szerinti belföldi légi járatok kora. Egykor gyorsan és megfizethető áron lehetett velük eljutni az ország egyik részéből a másikba.