Versek és asszonyok, Szabó Lőrinc emlékezete

Százhúsz esztendeje született Szabó Lőrinc Kossuth-díjas költő, műfordító, a 20. századi magyar líra kiemelkedő alakja.

2020.03.31 | olvasási idő: kb. 5 perc


Miskolcon született. A család Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől nemességet kapott, de édesapja mozdonyvezető volt. A debreceni református kollégiumban tanult, az őszirózsás forradalom után került Budapestre. A Műegyetem gépészmérnöki karára iratkozott be, de két hét múlva a bölcsészkar magyar–latin–német szakán tanult tovább. Babits Mihály tanítványává, barátjává, lakótársává fogadta a rendkívül tehetséges fiatalembert. Szoros kapcsolatuk hűvösebb lett, mert Babits felesége, Tanner Ilona korábban Szabó Lőrinc menyasszonya volt.

Komjáthy Aladár, Babits Mihály és Szabó Lőrinc 1921 tavaszán

1921-ben feleségül vette Mikes Klárát, Az Est-lapok irodalmi rovatvezetőjének lányát. Két gyermekük született: a versekben a kis Klára, illetve a Lóci nevet kapták. 1922-ben jelent meg első verseskötete Föld, erdő, Isten címmel, amely komoly sikert aratott. Babits és Tóth Árpád társaságában egyik fordítója volt Charles Baudelaire A romlás virágai (1857) című kötetének. A húszas években sorra jelentek meg kötetei (Kalibán, Fény, fény, fény, A Sátán műremekei), költeményeit elvont gondolatiság, a távol-keleti bölcsek és Schopenhauer pesszimista filozófiájának hatása jellemzi.

A Semmiért egészen című vers Mensáros László előadásában

1925-ben kezdődött negyedszázadon át tartó szerelmi kapcsolata a férjes pszichiáterrel, Korzáti Erzsébettel. E viszony megrendítő dokumentuma az asszony 1950-es öngyilkossága után írott, A huszonhatodik év című szonettciklusa. A harmincas évek elejétől a népi írók körébe is sorolták, részt vett a Márciusi Front megalakulásában, közreműködött az Új Szellemi Front írói mozgalmában. Sokat szerepelt a rádióban, a Nemzeti Színháznak Shakespeare-t fordított, három ízben is Baumgarten-díjjal jutalmazták.

A huszonhatodik év című kötet borítója, Rippl-Rónai József festménye (1923)

1943-ban behívták katonának, egy év múlva már főhadnagyi rangban szolgált, emiatt 1945-ben vizsgálati fogságba került, majd „feddéssel” igazolták, publikációs tilalommal sújtották. 1946 és 1949 között a Válasz költői rovatának vezetője volt, 1947-ben pedig felvették az Írószövetségbe. Az üldöztetések elől a munkába menekült, és 1947-ben a Püski Kiadónál megjelent a Tücsökzene című verses regénye, melyben önéletrajzi emlékeit rendszerezte. 1949-től ismét nem publikálhatott, jobbára műfordításokból élt, és A huszonhatodik év darabjain dolgozott.

Szabó Lőrinc munka közben

1954-ben műfordításaiért József Attila-díjjal tüntették ki. 1956-ban tagja lett a Parasztpártnak (Petőfi Párt), az Irodalmi Újság november 2-i számában Ima a jövőért címmel üdvözölte a forradalmat. Már súlyos beteg volt, amikor 1957 márciusában megkapta a Kossuth-díjat, és nem sokkal később megjelent A huszonhatodik év című kötete. Ennek sikerét már nem érhette meg, 1957. október 3-án meghalt.

Szabó Lőrinc bronzszobra Debrecenben

Borítókép: Budapest, 1957. február 21. Szabó Lőrinc költő, műfordító pasaréti, Volkmann utca 8. szám alatti otthonában. Szabó Lőrinc, teljes nevén Szabó Lőrinc József (Miskolc, 1900. március 31. – Budapest, Józsefváros, 1957. október 3.) József Attila-díjas (1954) és Kossuth-díjas (1957) költő, műfordító. Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum, azonosító: MTI-FOTO-794558


További cikkek:

Múlt századi filmek 21. századi látványban? Lehetséges!

Ki ne látta volna még az 1966-ban forgatott, Fekete István regényéből készült sorozatot, a Tüskevárat? Generációk nőttek föl Tutajos, Bütyök és Matula bácsi kalandjain. Az eredeti filmkockák azonban mára az idő és a sok vetítés miatt koszosak, megviseltek lettek, s a manapság elvárt igényeket sem elégítik ki minőségben, részletgazdagságban.

Legyen a Nemzeti Fotótár közösségi szerkesztője!

Új funkcióval bővült szolgáltatásaink sora, amelynek biztosan sokan fognak örülni. Mostantól bárki lehet Fotótárunk közösségi szerkesztője, tartsanak velünk a több mint 275 ezer kép birodalmába!

A Miskolci Szimfonikus Zenekar online műsorai

Az MTVA és a Miskolci Szimfonikus Zenekar szeretné megkönnyíteni a kultúrához történő hozzáférést. Annak érdekében, hogy minél szélesebb körhöz juthassanak el az értékes komolyzenei tartalmak, az MTVA archívumi felületén ingyenesen és szabadon elérhetők a Miskolci Szimfonikus Zenekar felvételei.

Túlélési tanácsok Rejtő Jenőtől

Anekdoták egész sora szól a gyermekkorában törékeny, később valóságos izompacsirta íróról, aki - akárcsak regényhősei - maga volt a pesti vagány archetípusa. De mi a valóság az anekdotákon túl? Megmutatjuk, egyúttal zseniális Rejtő-műveket is hozunk, hogy senki ne unatkozzon.