Fővárosi Állat- és Növénykert

1866. augusztus 9-én nyílt meg az ország első állatkertje Pesten, a Városligetben.

Városi séták

2021.08.09 | olvasási idő: kb. 3 perc


A császárvárosban ekkor már csaknem száz esztendeje, 1780-tól látogathatták az érdeklődők a schönbrunni állatkertet. A pesti állatkert gondolatát a világutazó néprajzkutató, egykori 48-as honvédtiszt Xántus János (akiről May Károly Old Shatterhand alakját mintázta) vetette fel, és 1864-ben végleg haza is tért, hogy az alapítás körül serénykedjen. 

Xantus János (MTI Fotó: Haár Frenc)

Pest városa két városligeti telket is felajánlott, végül a vasúthoz közelebb esőt választották. Xántus igazgatói kinevezése 48-as múltja miatt szóba sem jöhetett, nem is vállalta volna a tisztséget, nehogy az a szóbeszéd kapjon lábra, hogy saját magának akart biztos hivatalt. Ideiglenesen Leopold Fitzinger bécsi botanikust nevezték ki, ő azonban még a megnyitás előtt lemondott. A közvélemény nyomására Xántus végül elvállalta a tisztséget.

Gyerekek csodálják a barlangjuk előtt járkáló-ágaskodó medvéket (MTI Fotó: Járai Ferenc)

Az állatkert nemzeti összefogással épült meg. Petz Ármin, Pest főkertésze ingyen készítette el a parkrészek, Reitter Ferenc a tavak és csatornák, ifjabb Koch Henrik és Szkalnitzky Antal az épületek terveit. Az állatállomány adományokból és vásárlás útján állt össze. Néhány ritka állatot Ferenc József is adományozott a schönbrunni állatkertből, de még sem oroszlán, sem tigris, sem elefánt nem költözött be a frissiben emelt állatházakba.

Zsiráf a kifutóban (MTI Fotó: Maár Mariann)

Az ünnepélyes megnyitóra 1866. augusztus 9-én került sor, nem sokkal később Erzsébet királyné is meglátogatta a kertet, 1868-ban az ő közbenjárására érkezett meg az állatkertbe az első zsiráf, 1893-ban vízilóval, majd orángutánnal és orrszarvúval gazdagodott a kert. A lanyhuló érdeklődés miatt az állatkert egyre kilátástalanabb anyagi gondokkal küzdött. 1907-ben a csődbe ment vállalkozást a főváros vette át, és 4 millió aranykorona költséggel Kós Károly, Neuschloss Kornél és Zrumetzky Dezső tervei alapján, Lendl Adolf zoológus szakmai irányításával építettek újjá a kertet.

Víziló igyekszik a medencébe hűsölni (MTI Fotó)

Az állatok számára próbáltak természetes környezetet kialakítani, nem látható árkokkal választották el őket a látogatóktól. Két műszikla-hegyet is emeltek, és a kert az 1930-as évek elején akváriummal és pálmaházzal bővült. A II. világháborúban, Budapest ostromakor a kétezerből csak 14 állat maradt életben. Nagyobb arányú korszerűsítésre és fejlesztésre azonban csak 1956 után dr. Anghi Csaba irányításával került sor.

Dr. Anghi Csaba egy oroszlánkölyök szívműködését hallgatja (MTI Fotó: Fényes Tamás)

A rendszerváltás után a műemléképületek sorra újjászülettek, az állatok férőhelye tágasabbá vált. A szecessziós stílusú Elefántház rekonstrukciója (Kugler Katalin terve) 2001-ben Európa Nostra-díjat nyert. 2010-ben megnyílt a Lepkekert, a Madagaszkár-ház, 2012-re a Nagysziklában elkészült a Varázshegy-Életmúzeum. A 2013-ban bezárt Vidám Park területén 2018-ban adták át a Holnemvolt Várat, amelyben mesés állatok és állatos mesék fogadják a gyerekeket. A Pannon Park csaknem 5 hektáron mutatja majd be a hajdani pannon ősvadont. A Fővárosi Állat- és Növénykert Magyarország egyik leglátogatottabb kulturális közintézménye, évente csaknem egymillióan keresik fel.

Hím orángután a majomházban (Fotó: Róka László)

Borítókép: Budapest, 1948. február 17. Az Állatkert főbejáratától városligeti sétára indulnak az elefántok. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Rév Miklós. Azonosító: MTI-FOTO-760847.

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 303 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál. 

További cikkek:

Mindenki Matula bácsija, akiből véletlenül lett színész

A 115 éve született Bánhidi László színész. Lehet, hogy az ország Matulája ő volt, ám megannyi parádés szerepe mellett is érdemes egy pillanatra megállni.

Skála Kópé, pécsi kesztyű és társaik

A reklámok életünk elválaszthatatlan részei. Néha igencsak bosszantóak, amikor épp kedvenc műsorunk legizgalmasabb epizódját szakítják meg, de többnyire már megszoktuk, tudomásul vettük, hogy vannak. Voltak és lesznek.

„Ha egy dolog humoros, keresd benne az elrejtett igazságot!”

70 évvel a halála után is töretlenül népszerű, Shakespeare után a leggyakrabban játszott szerző G.B.Shaw. De nemcsak darabjairól volt híres: ő volt az egyik első vegetáriánus, meggyőződéses pacifista, és csak hosszas vonakodás után volt hajlandó átvenni irodalmi Nobel-díját.

Rablóból lesz a legjobb pandúr?

Sisa Pista, az utolsó nógrádi betyár élettörténetének rendhagyó happy endje