Böjt nálunk és a nagyvilágban
Összhangban a kultúrák és vallások
Ünnepek és hétköznapok
2022.03.02 | olvasási idő: kb. 2 perc
Az önmegtartóztatás csaknem az összes kultúrában és vallásban jelen van, feljegyzésekből tudjuk, hogy böjtöltek az ókori árják, az ősi mongolok és az indiánok is. Különböző ritmikával, de hasonlóan van jelen az ételtől való tartózkodás a keresztény, a muszlim, a buddhista és a hindu hívőknél is. Célja minden esetben a lélek megerősítése a testtel szemben, ezáltal a természetfelettihez közelebb jutás. Ma már szinte nem létezik olyan egészséges életmód, amelynek ne lenne része időről időre valamiféle léböjt, vagy tisztítókúra. Tavasz kezdetén, különösen a közelgő fürdőruhaszezon miatt, közkedvelt fogyókúrás eszközként is sokan élnek vele. Az elcsendesedéssel, befelé figyeléssel párosuló önmegtartóztatás, méregtelenítés testi-lelki vonzatai vitathatatlanok.
A nagyböjt hamvazószerdától nagyszombatig tart, és eredetileg minden állati eredetű élelmiszertől tartózkodni kellett a böjt negyven napja alatt – a vasárnapok kivételével. A XVII. századtól a tejtermékek és a tojás alól felmentést kaptak a hívek, hiszen a jól ismert hal csak a vízparthoz közel élők, vagy az előkelőbb rétegek számára volt elérhető. A böjti menüsor sokszor meglepetésekkel is szolgált. Így került asztalra a sörleves, a savanyú cibereleves, a különböző káposztás fogások, a „tyúkhaszonbúl” (tojásból) rántott alma, az articsókafőzelék, a béka, a csiga, a rák és a teknős is. A vallási és egészségügyi megfontolások mellett azonban gyakorlati haszna is volt a böjti étrendnek: megkönnyítette a téli időszak alatt kiürült éléskamrából való főzést, illetve az ünnepkörökhöz kapcsolódó, többnapos lakomát is könnyebb volt – a drága húst több héten át mellőzve – összespórolni.
Borítókép: Szarvas, 1964. március 28. Egy kiskacsát és egy tojást tart a kezében a szarvasi Kísérleti Halastavak halgazdaságának egyik munkatársa. Készítette: Fehérváry Ferenc Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-846660
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 312 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
„Ügyeletes szürkéből” a Nemzet Színésze
Születésnapján köszöntjük a többek közt Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznőt, Csomós Marit, aki körül 1975-ben kezdett izzani a levegő.
Mosolyogva búcsúzott
Kovács Erzsi énekes és előadóművészre, a táncdal nagyasszonyára emlékezünk.
„Már nem csodálkozom a csodákon”
Eperjes Károly sajátos humorú, kivételes energiával rendelkező, keresztény hittel élő színművész, aki a szó jó értelmében vett fociőrült, parodista, rendező, tanár, művészeti vezető és több színház alapító tagja.
Húsvét – a kereszténység legnagyobb ünnepe
A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, a legnagyobb keresztény ünnep. Húsvétkor a keresztény világ azt ünnepli, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, s ezzel megváltotta és üdvösségre, örök életre vezette őket.