
Böjt nálunk és a nagyvilágban
Összhangban a kultúrák és vallások
Ünnepek és hétköznapok
2022.03.02 | olvasási idő: kb. 2 perc
Az önmegtartóztatás csaknem az összes kultúrában és vallásban jelen van, feljegyzésekből tudjuk, hogy böjtöltek az ókori árják, az ősi mongolok és az indiánok is. Különböző ritmikával, de hasonlóan van jelen az ételtől való tartózkodás a keresztény, a muszlim, a buddhista és a hindu hívőknél is. Célja minden esetben a lélek megerősítése a testtel szemben, ezáltal a természetfelettihez közelebb jutás. Ma már szinte nem létezik olyan egészséges életmód, amelynek ne lenne része időről időre valamiféle léböjt, vagy tisztítókúra. Tavasz kezdetén, különösen a közelgő fürdőruhaszezon miatt, közkedvelt fogyókúrás eszközként is sokan élnek vele. Az elcsendesedéssel, befelé figyeléssel párosuló önmegtartóztatás, méregtelenítés testi-lelki vonzatai vitathatatlanok.
A nagyböjt hamvazószerdától nagyszombatig tart, és eredetileg minden állati eredetű élelmiszertől tartózkodni kellett a böjt negyven napja alatt – a vasárnapok kivételével. A XVII. századtól a tejtermékek és a tojás alól felmentést kaptak a hívek, hiszen a jól ismert hal csak a vízparthoz közel élők, vagy az előkelőbb rétegek számára volt elérhető. A böjti menüsor sokszor meglepetésekkel is szolgált. Így került asztalra a sörleves, a savanyú cibereleves, a különböző káposztás fogások, a „tyúkhaszonbúl” (tojásból) rántott alma, az articsókafőzelék, a béka, a csiga, a rák és a teknős is. A vallási és egészségügyi megfontolások mellett azonban gyakorlati haszna is volt a böjti étrendnek: megkönnyítette a téli időszak alatt kiürült éléskamrából való főzést, illetve az ünnepkörökhöz kapcsolódó, többnapos lakomát is könnyebb volt – a drága húst több héten át mellőzve – összespórolni.
Borítókép: Szarvas, 1964. március 28. Egy kiskacsát és egy tojást tart a kezében a szarvasi Kísérleti Halastavak halgazdaságának egyik munkatársa. Készítette: Fehérváry Ferenc Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum Azonosító: MTI-FOTO-846660
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 312 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Verkli – amit „szívvel kell tekerni”
Miközben szólt a verkli, Budapest észrevétlen világvárossá növekedett. Molnár Ferenc is verkliszóval indította 1889-ben játszódó regényét, A Pál utcai fiúkat.
Horoszkóp – az állatövi jegyek képekben
Az ember több ezer éve kémleli az égboltot, hogy kifürkéssze a csillagok járását. Ezért igézi meg az a tanítás, mely szerint az égi és földi utak iker pályákon futnak.
Rablóból lesz a legjobb pandúr?
Sisa Pista, az utolsó nógrádi betyár élettörténetének rendhagyó happy endje
7 érdekesség a 70 éve önálló magyar szinkronról
Hetedik hó első napján hetven éve vált önállóvá a magyar szinkronfilmgyártás. A görög szün (együtt) és kronosz (idő) szóból álló kifejezést színészlegendák emelték filmes fogalommá. Tudják-e, ki volt az egyik első gyermek szinkronhang, hogyan készülnek a zörejek, és mit ásott ki a Szinkron névre hallgató kutya?