Ezredévi kiállítás és a kontinens első földalatti vasútja

1896. május 2-án nyílt meg Budapesten a magyar honfoglalás ezeréves évfordulójának megünneplésére a millenniumi kiállítás, és ugyanezen a napon indult meg a rendszeres forgalom Európa (London után) második és a kontinens első földalatti vasútján.

Városi séták

2021.05.02 | olvasási idő: kb. 3 perc


A kiállítást I. Ferenc József császár, magyar király nyitotta meg, ekkor forgatták az első magyar filmhíradót is. A Városligetben magyar alkotásokat, gyártmányokat és termékeket mutattak be, ezer év történelmi-kulturális anyagát, illetve a korszak újdonságait. A kiállítás 1896. november 3-án zárta be kapuit, csaknem 5 millióan tekintették meg. A bevételek és a kiadások egyensúlyban voltak, a páratlan seregszemle növelte az ország önbecsülését és külföldi elismertségét.

A Deák tér 1900 körül, középen a földalatti vasút díszes állomásával (MTI Fotó)

A budapesti földalatti vasút építését 1894 augusztusában engedélyezték, a munkálatok két évig tartottak. A két nagy versenytárs, a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) és a Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) együtt nyerte meg a pályázatot. A terveket a német Siemens és Halske cég készítette, a föld- és betonmunkákat Wünsch Róbert cége végezte. Az alagút az akkori Gizella (ma: Vörösmarty) tértől a Városligetig húzódott, hogy biztosítsa a kiállítás megközelíthetőségét.

A földalatti vasút szerelvénye a Hősök terénél (MTI Fotó: Pálfai Gábor)

A kéregvasút pályáját jórészt az akkorra kiépült Andrássy út alatt vezették. A városvezetés ugyanis nem engedélyezte, hogy a fényűző palotákkal szegélyezett utat sínekkel és villamos szerelvényekkel csúfítsák el. Mivel az idő sürgetett, az alagutat két irányból kezdték el ásni, gyakran vasárnap is. Az alagút nyitott munkagödörrel, a kor legmodernebb technikájával épült.

Az Andrássy út a millenium idején (MTI Fotó)

1896. május 2-án 20 motorkocsival indult meg a rendszeres forgalom a 3,65 km hosszú pályán. Az uralkodó is megtisztelte jelenlétével az eseményt, és engedélyezte, hogy a vasutat róla nevezzék el. A „kis földalatti” – ahogy a pestiek nevezik – csaknem nyolcvan éven át fennakadás nélkül működött. Az észak–déli metró Deák téri állomásának építésekor az alagút egy részét kiiktatták, és Földalatti Vasúti Múzeumot létesítettek benne.

Az elsők között forgalomba állított, faburkolatú motorkocsi a Földalatti Vasúti Múzeumban (MTI Fotó: Lajos György)

Az 1972–73-as rekonstrukció során a vonalat 1233 méterrel, a Mexikói útig meghosszabbították, oda került a járműtelep is. A nyomvonalat végig a föld, illetve a Városligeti tó alá helyezték. Jobb oldali közlekedést vezettek be, új vasúti pályát létesítettek. A régi kocsikat 21 háromrészes, csuklós Ganz-szerelvénnyel váltották ki, az állomásokat a műemléki védettség figyelembevételével újították fel. 1995-ben a járműveket és az állomásokat is felújították. A millenniumi földalatti az Andrássy úttal együtt 2002-ben a világörökség része lett.

Utasok az újra üzemelő földalatti Hősök tere állomásán (MTI Fotó: Balaton József)

Borítókép: Budapest, 1896. A milleniumi kiállítás főbejárata az Andrássy út végén. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-749086

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 297 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.

További cikkek:

Kilátó a város felett

A székesfőváros legmagasabb pontján, a Budai-hegységbe tartozó János-hegy 529 méter magas csúcsán 110 évvel ezelőtt, 1910. szeptember 8-án avatták fel az Erzsébet-kilátót.

Budapest leghosszabb alagútja

165 éve adták át az akkor még kapuzatok nélküli Váralagutat a járműforgalomnak. Építésekor a lakosok azon aggódtak, vajon összeér-e majd a két oldalról fúrt vájat, Clark Ádám mérnöknek ezért próbaalagutat kellett ásnia a Helytartótanács előírása szerint.

A budapesti metró

A földfelszín alatti közlekedés 1896 óta a budapestiek és a városba látogatók életének része. Ennek történetéből villantunk föl mozzanatokat a Nemzeti Fotótár képei segítségével, érdekességek kíséretében.

„Egy a párna, egy a részvény…”

135 éve született Budapesten Kabos Gyula. 15 évesen a Népszínházban statisztált, de izgalmában rossz helyre lépett, és a zenekari árokba zuhant. E szerencsétlen kezdet után emelkedett mégis máig fénylő filmcsillaggá.