
Negyedszázada avatták újra a hét vezér szoborcsoportját a Hősök terén
A felújított szobrokat 1996. június 30-án a Budapesti Búcsú eseményeként adták át.
Városi séták
2021.06.30 | olvasási idő: kb. 3 perc
Az Országgyűlés az 1896. évi VIII. törvénycikkben kimondta, hogy a Városligetnek az Andrássy út és a tó közötti részén a honalapító Árpádot és a nemzet történelmi múltját megörökítő emlékművet állít. Wekerle Sándor miniszterelnök a nagy fontosságú emlékmű szobrászi megformálására a korszak sokat foglalkoztatott művészét, Zala Györgyöt jelölte ki. Az építészeti terveket Schickedanz Albert készítette.
1897-re elkészült az emlékmű központi alakja, Gábriel arkangyal szobra, melyet az 1900. évi párizsi Világkiállításon Grand Prix-vel tüntettek ki. Az obeliszk talpazatára a hét vezér lovas szobra került. Árpád alakja 1912 óta áll a helyén, a nagyfejedelemnek azonban 1928-ig várnia kellett vezértársaira. A lovas szobrok mindegyike Zala György alkotása, a szoborcsoport kialakításakor a művész Anonymus vezérnévsorát vette alapul. A névtelen jegyző szerint a honfoglalás előtt Szkítiában (Etelközben) a hét vezér vérszerződést kötött.

Az 1995 márciusában megkezdett felújítást az tette szükségessé, hogy a szoborcsoportot felállítása óta csak egyszer – közvetlenül a II. világháború után – restaurálták. Az akkori munkálatok nagyrészt a repesztalálatok okozta sérülések eltüntetésére szorítkoztak, és az emlékmű az évtizedek alatt balesetveszélyessé vált. A felújítás csaknem 50 milliós költségét a Millecentenáriumi Emlékbizottság, valamint a Fővárosi Önkormányzat fedezte.
A felszíni tisztítás és a repedések eltüntetése mellett az alakok új, belső tartószerkezetet kaptak, és a korábbi vasillesztékeket bronzcsavarokra cserélték. A munkálatok a 36 méter magas korinthoszi oszlop és a tetején álló Gábriel arkangyal felújítására is kiterjedtek. A megújult szoborcsoportot 1996. június 30-án a Budapesti Búcsú eseményeként adták át.
Borítókép: Budapest, 1968. május 27. A honfoglaló hét vezér szobra a budapesti Hősök terén. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Készítette: Bogár Lajos. Azonosító: MTI-FOTO-C__BR19680527003
Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 301 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva további érdekes felvételeket talál.
Az aranyló kincs otthona
Ma 20 éve az UNESCO Világörökség része a Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék, a tokaji aszú szülőhelye, amelyet már Kölcsey is megénekelt nemzeti himnuszunkban. A tokaji aszúért számtalan híresség is rajongott.
Harmincöt évvel ezelőtt indult újra a Budavári sikló
A gőzüzemű sikló a II. világháborúban súlyosan megsérült: a felső fogadóállomást és az ott várakozó szerelvényt bombatámadás érte. Az átépített, elektromos üzemű Budavári siklót 1986. június 4-én adták át újból a forgalomnak.
Koponyák és bordák a Rádióarchívumban
Hogy kerül a csizma az asztalra, azaz mi a kapcsolat a címben szereplő dolgok között? Ez is kiderül, mire végzünk a Rádióarchívumban és Felvételtárban tett rövid sétánkkal. Tartsanak velünk!
Balról jobbra át!
1941. július 6-án lépett életbe Magyarországon - a fővárosban és környékén csak november 9-én - a jobb oldali közlekedési rendre való áttérés. Ezzel az irányváltással csatlakoztunk Európa és világ nagyobbik részéhez.