Végig a Nagykörúton

Huszonöt évvel ezelőtt, 1997. szeptember 13-án adták át a teljes hosszában felújított Nagykörutat, amely akkor már 101 éve Budapest egyik legfontosabb útjának számított. Az évforduló alkalmából visszatekintünk történetére.

Városi séták

2022.09.13 | olvasási idő: kb. 4 perc


A behavazott Erzsébet körút (MTI Fotó/Magyar Képszolgálat)

Amikor a XIX. század második felében Pest kezdett sugárirányban egyre szélesebben kiépülni, szükségessé vált a kerületek közti közlekedés megoldása is. A Duna egykori mellékágának vonalában jelölték ki az útvonalat, amely elegáns körútként volt hivatott körülölelni a város belső kerületeit. Kezdetben felvetődött egy hajózható csatorna terve is, de pénzügyi okokból kivitelezése meghiúsult. Végül, a természetes lejtést kihasználva, megépült a város szennyvízét levezető főgyűjtőcsatorna, fölötte pedig az a széles és szemrevaló épületekkel szegélyezett körút, amely ma is fővárosunk egyik legfontosabb útvonala.

Forgalom reggel a Nagykörúton, a Nyugati pályaudvarnál (MTI Fotó: Lajos György)

Noha körút a neve, valójában íves szakasza nincs, hanem egyenes szakaszokból áll, amelyek egyes kereszteződéseknél törnek meg. A Margit-hídtól a Boráros térig tartó 4141 méteres út részei az adott kerületek nevét viselik, amelyen áthaladnak, és amelyeket a Habsburg család tagjairól neveztek el (a kivételnek számító Szent István körút 1937-ig Lipót körút volt). A Nagykörút kiépítését 1872-ben kezdte meg a Fővárosi Közmunkák Tanácsa: volt ahol városszéli, üres területen jelölték ki az út vonalát, máshol földszintes házakat kellett lebontani, mint a Király utca és az Üllői út közti szakaszon. A Jókai utca vonalában álló indóházat lebontották és a körúthoz igazítva építették fel utódja, a Nyugati pályaudvar látványos és a kor legmagasabb színvonalát megvalósító épületét. A körúton számos más jeles épületet is emeltek, ilyen például a Vígszínház, a New York Palota, a firenzei Palazzo Strozzi mintájára épült Batthyány palota az Oktogon közelében, vagy a Népszínház, a későbbi Nemzeti Színház, amelyet később a metróépítés miatt bontottak le (sokak szerint szükségtelenül). Volt egy olyan épület is, amelyet semmiképp nem bonthattak le, ezért a körutat alakították hozzá: az Üllői út sarkán a Mária Terézia laktanya, amely ma is áll (bár már nem laktanyaként szolgál).

Forgalom a Ferenc körúton, a Petőfi híd felől fényképezve (MTI Fotó: Lajos György)

A Nagykörutat teljes hosszában 1896. augusztus 31-én adták át. Ekkor már húsz éve állt a Margit-híd, amelynek köszönhetően Budán is folytatódik az útvonala, így a budai Margit körutat sokan a Nagykörút természetes részének is tekintik; a Boráros térnél az 1937-ben felépült Petőfi-híd (1945-ig Horthy Miklós híd) tölti be ezt a funkciót. A Nagykörút jellegzetes közlekedési eszköze a villamos azóta, hogy 1887-ben a Nyugati pályaudvar és a Király utca között megindult a forgalom az első próbapályán. Az 1997-ben befejeződött, átfogó felújítás érintette a közműhálózatot éppúgy, mint az útburkolatot, a járdákat és a villamospályát, amelyen a világ legnagyobb forgalmú villamosvonalai közlekednek, a Nagykörutat teljes egészében közösen ellátó 4-es és 6-os.

6-os villamos az Oktogonnál (MTI Fotó: Bajkor József)

Borítókép: A Nagykörút forgalma a Wesselényi utca kereszteződésénél. Áthelyezik a villamossíneket az úttest közepére. MTI Fotó: Magyar Fotó, Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum, Azonosító: MTI-FOTO-761803

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 318 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Szmoking és redingote, avagy mégis a ruha teszi…

Magyar hagyományai ugyan nincsenek, de a vicces nevű nemzetközi Öltözz Ki Nap (International Suit Up Day) az látszik bizonyítani, hogy – az év egy napján, október 13-án – mégiscsak a ruha teszi az embert. Az elegáns ruhának, öltönyöknek és kosztümöknek azonban minden korban megvolt a maga szerepe.

10.000 lépésnél is több

Éppen 60 évvel ezelőtt, 1962. szeptember 23-án a Műegyetem Hess András téri kollégiumában adta első koncertjét az Omega ezen a néven. A koncert nemcsak a zenekar, hanem a magyar könnyűzene történetének is meghatározó eseményévé vált.

„Maradok, másként nem tehetek!”

A XX. századi magyar drámairodalom egyik legnagyobbja, akinek életét végigkísérte a szenvedélyes igazságkeresés és a szülőföldhöz való ragaszkodás. Irodalmárként és politikusként is sokat tett a kisebbségben élőkért, a magyar nyelvért és oktatásáért.

Hajrá(zó) magyarok

A tokiói olimpia alkalmából fölidézzük a magyar olimpiai szerepléseket és legeket számokban.