Julius Caesar és a szökőnap

Köztudott a négyévenkénti február végi plusz nap beiktatásának oka, az azonban már kevéssé ismert, hogy ez a toldás nem is február 29-re esik. Hogy jön ehhez Julius Caesar? Cikkünkből minden kiderül.

Kultúrsnack

2023.02.28 | olvasási idő: kb. 2 perc


A négyévenkénti szökőnap beiktatása a Gergely-naptár szerinti és a csillagászati év eltérésének kompenzálása. Ahhoz azonban, hogy az eltérés háromezer évenként csak egy nap legyen, a százzal osztható évek mégsem szökőévek, kivéve, ha az évszám négyszázzal osztható. Így tehát az 1600-as esztendő, valamint a legutóbbi millennium, azaz a 2000. év is szökőév volt. Mindez azonban csak a 16. század utolsó évtizedeiben XIII. Gergely pápa rendelete nyomán és a róla elnevezett új naptár bevezetése óta van így. Ezt megelőzően az úgynevezett Julianus-naptár volt használatban, de például a 4. században a tavaszi napéjegyenlőséghez igazított tavasz kezdete, amelynek ezután mindig március 21-re kellett volna esnie, a 16. századra már 10 naptári nap csúszásban volt. Ezért a Gergely-naptár bevezetésekor 1582. október 4-e csütörtök után október 15-e péntek következett.

Naptár vásár (MTI Fotó: Lajos György)

Hogy miért nem január 29. a tényleges szökőnap a szökőévekben, a nagy római uralkodó, Julius Caesar nevéhez, valamint az általa bevezetett és róla elnevezett naptárhoz fűződik. A szökőnapok betoldása ugyanis a julián naptár esetében is szükséges volt, ezért maga Caesar rendelte el, hogy: „a március kalendasa (hónapja) előtti hatodik nap kettőztessék meg” – ez pedig a mai naptár szerint február 23. napja. Ezt követi tehát a szökőnap, azaz február 24. A Gergely-naptár további pontosítása érdekében a 18. században az Uránusz felfedezőjeként híressé vált csillagász, John Herschel azt javasolta, hogy minden 4000. év se legyen szökőév, ám ez a javaslat a túl hosszú időtáv miatt nem talált támogatásra. Azokban a kultúrákban, mint például a kínai és a héber, ahol a naptárak a holdhónapok rendszerén alapulnak, nemcsak szökőnapok, hanem szökőhónap beiktatása is szükséges, amely bonyolult számításokat igényel.

Borítókép: Uray Tivadar Julius Caesar szerepében MTI Fotó, Készítette: Gink Károly Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum: MTI-FOTO-782304

Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 323 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

 

További cikkek:

Budavári Nagyboldogasszony-templom, közismert nevén: Mátyás-templom

A templom egykori gótikus alakját Schulek Frigyes tervei alapján állították vissza, és 1896. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján szentelték fel.

A lépcső aljától a halhatatlanságig

A ma 75 éves Szacsvay László egyesek szerint „ártatlan szemű harlequin”, míg mások szerint ragyogóan tehetséges karakterszínész. Az idén Páger Antal-díjjal jutalmazott színész már majd’ az összes neves elismerést begyűjtötte, és az sem véletlen, hogy 2021 óta a Halhatatlanok Társulatának is örökös tagja.

Kelet kapuja

Rochlitz Gyula építész arcvonásait nem ismerjük, szobra eltűnt, Budapest arculatát azonban máig meghatározza a Keleti pályaudvar, amelyet ő tervezett.

90 éves lenne Sára Sándor rendező, operatőr, a Duna Televízió alapító elnöke

Sára Sándor úgy tartotta, egy jól megkomponált kép minden eleme jelentőséggel bír. Pályáját szemlélve azt nemcsak a mérföldkövek - legismertebb munkái vagy a rangos kitüntetések – jellemzik, de azok az apró részletek is, amelyek együtt kiadják egy szakmailag és emberileg is teljes élet tablóját.