
Julius Caesar és a szökőnap
Köztudott a négyévenkénti február végi plusz nap beiktatásának oka, az azonban már kevéssé ismert, hogy ez a toldás nem is február 29-re esik. Hogy jön ehhez Julius Caesar? Cikkünkből minden kiderül.
Kultúrsnack
2023.02.28 | olvasási idő: kb. 2 perc
A négyévenkénti szökőnap beiktatása a Gergely-naptár szerinti és a csillagászati év eltérésének kompenzálása. Ahhoz azonban, hogy az eltérés háromezer évenként csak egy nap legyen, a százzal osztható évek mégsem szökőévek, kivéve, ha az évszám négyszázzal osztható. Így tehát az 1600-as esztendő, valamint a legutóbbi millennium, azaz a 2000. év is szökőév volt. Mindez azonban csak a 16. század utolsó évtizedeiben XIII. Gergely pápa rendelete nyomán és a róla elnevezett új naptár bevezetése óta van így. Ezt megelőzően az úgynevezett Julianus-naptár volt használatban, de például a 4. században a tavaszi napéjegyenlőséghez igazított tavasz kezdete, amelynek ezután mindig március 21-re kellett volna esnie, a 16. századra már 10 naptári nap csúszásban volt. Ezért a Gergely-naptár bevezetésekor 1582. október 4-e csütörtök után október 15-e péntek következett.
Hogy miért nem január 29. a tényleges szökőnap a szökőévekben, a nagy római uralkodó, Julius Caesar nevéhez, valamint az általa bevezetett és róla elnevezett naptárhoz fűződik. A szökőnapok betoldása ugyanis a julián naptár esetében is szükséges volt, ezért maga Caesar rendelte el, hogy: „a március kalendasa (hónapja) előtti hatodik nap kettőztessék meg” – ez pedig a mai naptár szerint február 23. napja. Ezt követi tehát a szökőnap, azaz február 24. A Gergely-naptár további pontosítása érdekében a 18. században az Uránusz felfedezőjeként híressé vált csillagász, John Herschel azt javasolta, hogy minden 4000. év se legyen szökőév, ám ez a javaslat a túl hosszú időtáv miatt nem talált támogatásra. Azokban a kultúrákban, mint például a kínai és a héber, ahol a naptárak a holdhónapok rendszerén alapulnak, nemcsak szökőnapok, hanem szökőhónap beiktatása is szükséges, amely bonyolult számításokat igényel.
Borítókép: Uray Tivadar Julius Caesar szerepében MTI Fotó, Készítette: Gink Károly Tulajdonos: MTVA Sajtó- és Fotóarchívum: MTI-FOTO-782304
Kedves Olvasó! Folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 323 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.
Dargay Attilára emlékezünk
Június 20-án lenne 95 éves a Vuk, a Szaffi, a Ludas Matyi, a Pom-Pom és még számtalan rajzfilm vagy rajzfilmsorozat rendezője, készítője, megálmodója, aki nélkül sokak gyermekkora szegényebb lenne: Dargay Attila.
Nagykörút
1896. augusztus 31-én adták át a millenniumi ünnepségek keretében a budapesti Nagykörutat.
A 90 éves magyar hangosfilm… és ami mögötte van
Száll a Körhinta, felberreg a Meseautó, és Kabos Gyula hagymát csak hagymával hajlandó enni az örökzöld Hyppolit, a lakáj című filmben. Legendás pillanatok és alakítások fűződnek a 90 éve „beszélő” 120 éves magyar filmgyártáshoz. De mi van a csillogó felszín mögött?
Ki tud többet az ország kedvenc vizslájáról?
A Frakk, a macskák réme című sorozat kiállta az idők próbáját: évtizedek óta gyermekek és gyermeklelkű felnőttek generációit szögezi a képernyők elé. Ennek örömére a (Magyar Posta az MTVA-val együttműködve ünnepi bélyegsorozattal örvendezteti meg a rajongókat.)[https://mtva.hu/2020/11/04/belyegen-a-frakk-a-macskak-reme/] De ki állathatja magáról, hogy igazán ismeri Károly bácsi kutyusát? A kvíz kitöltése után kiderül! Kezdhetjük?