A lelkiismeretes humorista esete a magyar humor napjával

„Nevetés. Az egyetlen dolog a világon, ami nem nevetséges.” Karinthy Frigyes

Karakter

2022.06.25 | olvasási idő: kb. 2 perc


A mai napon Karinthy Frigyesre emlékezünk, aki 135 évvel ezelőtt ezen a napon született, és minden műfajban alkotott maradandót. Író, költő, műfordító, eszperantista, nyelvújító – ő a halandzsa szó meghonosítója, de Micimackó névadója is, mégis legtöbben humoros írásairól ismerik. Nem véletlen tehát, hogy a magyar humor napját az ő születésnapján ünnepeljük.

Karinthy Frigyes
(Készítette: Várkonyi László; Tulajdonos: MTI Zrt. Fotóarchívum)

Karinthy Frigyes 1887-ben született Budapesten, már fiatalon színműveket, meséket, kalandos történeketek írt, amelyekkel gyerekkorában is irodalmi sikereket ért el. Bár mindig is érdeklődéssel fordult a tudományok felé, az egyetemi tanulmányait megkezdte, bölcsész, matematika-fizika és sebészet előadásokat is hallgatott, diplomát nem szerzett. Végül újságíróként helyezkedett el, erre az időszakra tehető Kosztolányi Dezsővel való barátságának kezdete. Ekkor már sorra jelentek meg humoros írásai, novellái, paródiái, összesen több mint ötezer cikknek a gazdája, de a köztudatba az Így írtok ti című paródiakötetével robbant be. A Tanár úr kérem című ifjúsági művében a diákéveiből szemezget, a könyvből számos filmes és színpadi feldolgozás készült már.

Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem című művének egyik jelenetét forgatják 1956-ban
(MTI Fotó: Kulka Ernő)

Az Utazás a koponyám körül című regénye – először heti rendszerességgel jelent meg a Pesti Napló hasábjain - az egyik legnépszerűbb az olvasók és orvosok körében, melyet az agydaganata utáni műtétet követően írt meg. 1936-ban diagnosztizálták súlyos agydaganatot, melyre Svédországban találtak specialistát. A műtét költségeit országos gyűjtésből finanszírozták. A regényből film is született 1970-ben, Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva főszereplésével.

És hogy mi köze a Micimackónak Karinthyhez? A.A. Milne: Micimackó regényének nyersfordítója Karinthy testvére, Karinthy Emília volt, akinek becenevére (Mici) utal a név. A nyersfordítást végül Karinthy Frigyes formázta meg a mindenki számára jól ismert szöveggé.

Nevető közönség a Rádiókabaré egyik felvételén, 1963
(MTI Fotó: Fényes Tamás)

A nevetés az ember alaptermészetéhez tartozik, egy kiadós nevetés után felszabadultabbnak, boldogabbnak érezzük magunkat, tudományos vizsgálatok is bizonyították már jótékony hatását. Magyarországon 1975 óta díjazzák hazánk legkiválóbb humoristáit Karinthy születésnapján a róla elnevezett gyűrűvel, ez a legjelentősebb szakmai elismerés nevettetőink között. 2008 óta ez a nap kiegészült a hazai kezdeményezésű humor napjával is, melyet eredetileg nemzetközi színtérre szántak, de végül hazai keretek között maradt.

A mai napon az M3.hu több műsorral is megemlékezik Karinthyról, a Nevetett ma már? – sorozatból a Tanár úr kérem – Reggel hétkor, az Így írunk mi… - Irodalmi színpad és az Így írtok ti című tévéjáték kerül adásba. Jó szórakozást kívánunk, nevessünk együtt!

BorítóképHorváth Teri, Agárdy Gábor (k) és Szabó Gyula (j) A. A. Milne: Micimackó című játékának főpróbáján, 1958.  Készítette: Keleti Éva; Tulajdonos: MTI Fotóarchívum; Azonosító: MTI-FOTO-804064 

Kedves Olvasónk, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 315 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

Slágergyárosból szivacsgyáros

Ma lenne 90 éves a „magyar Frank Sinatra” a hatvanas évek sztárja, akiért lányok, asszonyok epekedtek egykor. Nem csak a szép hangjával hódított, modellt is állt a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, és állítólag róla mintázták a Hadtörténeti Múzeum előtt állt katonaszobrot.

Skála Kópé, pécsi kesztyű és társaik

A reklámok életünk elválaszthatatlan részei. Néha igencsak bosszantóak, amikor épp kedvenc műsorunk legizgalmasabb epizódját szakítják meg, de többnyire már megszoktuk, tudomásul vettük, hogy vannak. Voltak és lesznek.

Egy megszelidíthetetlen „kiskutya”

Kánikula, a nyaranta meg nem kerülhető forróság hetei. Honnan származik az elnevezés?

A szobrászművész, akinek az anyagok feltárták titkaikat

Búza Barna keze alá engedelmesen simult a kő, a bronz, a fa. 1970-ben diófából faragott egyházművészeti szobraiért VI. Pál pápa művészeti emlékérmet adományozott neki.