Hajrá(zó) magyarok

A tokiói olimpia alkalmából fölidézzük a magyar olimpiai szerepléseket és legeket számokban.

2021.07.21 | olvasási idő: kb. 5 perc


Rendhagyó olimpiára készülünk, hisz hiába tudjuk, hogy a négyévenkénti világjáték páros évben van, a világot letaroló koronavírus-járvány felülírta a megszokott menetrendet, így a hivatalosan 2020. évi olimpiát idén, 2021-ben rendezik. 

Hogy kinek melyik olimpia áll közel a szívéhez, ízlés kérdése. Sokakat még gyerekként szippant be az olimpiai láz annyira, hogy addig sosem nézett sportágak miatt is fölébrednek hajnalban, átszervezik a napjukat, hogy élőben lássák a történelmi pillanatot, amikor személyes kedvenceik születnek, mert a drukkolás izgalma által részesévé válhatnak a győzelemnek. 

De az olimpiai élmény túlmutat a személyesen. Minden nemzet tagjaiban megszületik az érzés, a felerősödő közösségtudat, ami áthatja és összeköti a lelátókon és képernyő előtt ülőket azokkal, akik épp a pályán készülnek életük legjobb teljesítményét nyújtani. 

Az Olimpiai Bizottság új Ikarus 31-es luxuskivitelű autóbusza (MTI Fotó: Petrovits László) // Magyar sportolók és sportvezetők megérkeznek a római olimpiára 1960-ban (MTI Fotó: Petrovits László)

Ingerekkel teli világunkban néha már az előző olimpia eredményeit sem könnyű felidézni, pedig nagyon is érdemes számot vetni a magyar sportolók élvonalbeli teljesítményével. Az eddigi nyári olimpiákon sportolóink közel 500 érmet szereztek, és országunk folyamatosan a világ élvonalában jár mind az elnyert érmek száma, mind a lakossághoz viszonyított aránya alapján. Az eddigi 176 arany, 149 ezüst és 173 bronzérem gyarapodhat tovább a július 23-a és augusztus 8-a között zajló, 32. tokiói olimpián. 

Bár Magyarország teljesítménye érmek tekintetében kevésbé látványos a téli olimpiákon, hazánk egyike azon 12 országnak, amelyek részt vettek az összes eddig megrendezett téli olimpián. A legfényesebb éremre 2018-ig kellett várnunk, amikor a rövidpályás gyorskorcsolyacsapat szállította az aranyat, és okozott euforikus pillanatokat minden drukkoló magyar számára. 

Lapozható infografikák

A pillanatnyi csúcsok, sportolói magaslatok aztán idővel megtalálják helyüket a sporttörténelemben is. Személyes kedvenceink mellett ott sorakoznak az objektív mutatók a csúcsok csúcsáról, vagy épp az akkori egyetlenről: az elsőről. Az újkori olimpiák éremsorát számunka Hajós Alfréd nyitotta meg. Rögtön az első versenyen, 1896-ban Athénban utasította maga mögé a többi ország versenyzőjét a 13 fokos tengervízben, 100 és 1200 méteres gyorsúszásban is ő lett a bajnok. 

Gerevich Aladár fiait oktatja (MTI Fotó: Petrovits László) // Ünneplés a mexikói olimpiai futball aranyérem után (MTI Fotó: Petrovits László) // Magyarország-Románia vízilabda-mérkőzés az 1980-as moszkvai olimpián (MTI Fotó: Petrovits László) // Az aranyérmes kajak négyes csapat a szöuli olimpián 1988-ban ( MTI Fotó: Németh Ferenc)

Mindeddig legeredményesebb olimpikonunk Gerevich Aladár kardvívó, aki 28 éven átívelve, 6 olimpiai részvétellel 7 aranyérmet gyűjtött be, de ő tartja a legidősebb korban szerzett érem csúcsát is, hisz az 1960-as római olimpián már az 50. életévét is betöltötte. Nem úgy legfiatalabb olimpikonunk, „Egér”, Egerszegi Krisztina, aki épphogy elmúlt 14, amikor Szöulban 200 háton beúszta magát a történelembe. Akkor még csak a legfiatalabb, azóta pedig a legtöbb egyéni aranyat gyűjtő olimpikonunk is ő. 

Itt kell megemlítenünk egy másik csúcstartót, Keleti Ágnest, aki 1956-ban Melbourne-ben Larisza Latinyina szovjet tornásznővel megosztva lett az olimpia legeredményesebb versenyzője, összteljesítményben egy hajszállal őt is megelőzve, 4 arany és 2 ezüstérmet zsebelt be. 

Elek Ilona edzőtáborban, a helsinki-i olimpia előtt (MTI Fotó: Seidner Zoltán) // Egerszegi Krisztina a szöuli olimpikonok ünnepélyes fogadásán Budapesten (MTI Fotó: Manek Attila) // Keleti Ágnes Alfonzó műsorát élvezi a tatai edzőtáborban (MTI Fotó: Farkas Tamás)

A magyar női aranyak sorát Elek Ilona tőrvívó nyitotta meg, 40 évvel Hajós után, az 1936-os berlini olimpián. Elek sportága, a vívás a mai napig a legeredményesebb olimpiai sportágunk, kard-, párbaj- és tőrvívóink együttesen 37 aranyérmet hoztak el a versenyekről. Ugyanezen teljesítményeket egy nagyobb perspektívából vizsgálva is mutatós az eredmény, a világ többszörös aranyérmes olimpikonjait számba vevő lista előkelő helyein is megtaláljuk hazánk büszkeségeit, Gerevich Aladárt (18.), Kovács Pál és Kárpáti Rudolf vívókat (33-34.), de Keleti Ágnes (41.), Egerszegi Krisztina (55.) és Kozák Danuta is a több százas lista elején foglalta el helyét.

Magyarország 100. aranyérmét egy igazi klasszikus szám adta, - a már az olümpiai  időkben létező - birkózásban állhatott Hegedűs Csaba a dobogó legfelső fokára az 1972-es müncheni olimpián. Az, hogy a 200. aranyat ki és milyen sportágban éri el, még a jövő titka; a statisztikák alapján a 2028-ra tervezett, Los Angeles-i játékokon kaphatunk választ erre a kérdésre. 

Az MTVA kisfilmje egykori olimpiai bajnokokról

Az olimpia szót hallva mindenkiben a sport, a fizikai erőfeszítés, test és szellem együttes csúcsteljesítménye jut eszünkbe. Ma már furcsán hathat, de bizony 1912 és 1948 között az olimpia része volt a művészeti verseny is, ahol a sporttal kapcsolatos művek és alkotóik versengtek egymással. Találkozhattunk itt prózával, zeneművel, de akár sportlétesítmények terveivel is. És hogy ebben a versenyben hogyan szerepeltünk? Itt is akad magyar aranyérem: Dr. Mező Ferenc sporttörténész „Az olimpiai játékok története” című könyve nyomán emelkedett először a magyar lobogó az amsterdami stadion árbocára, 1928-ban. 

A sporttörténelem nem csak múlt. Aktív sportolók végzik nap, mint nap azt az áldozatos munkát, ami végül elvezethet a dicsőséghez, amikor egyetlen, örökkévaló pillanatra ők lehetnek a világ legjobbjai. Ikonikus sportolóinkról, a győzelem pillanatairól idézhetik fel emlékeiket képgalériánkban és az infografikákat böngészve. Kerüljünk újra az olimpiai számok bűvöletébe és hangolódjunk a hamarosan kezdődő 32. olimpiai játékokra, ahol szívből drukkolhatunk az újabb magyar sikerekért. Hajrá magyarok!

Ha próbára tenné magát, vajon mennyit tud eddigi olimpiai szerepléseinkről, várja Önt Olimpia-kvízünk

Térplasztika az V. kerületi Olimpia parkban (MTI Fotó: Róka László)

BORÍTÓKÉP: Az olimpiai láng Magyarországon, MTI Fotó: Hadas János. Tulajdonos: MTVA Fotóarchívum. Azonosító: MTI-FOTO-869336

Kedves Olvasó, folyamatosan bővülő Fotótárunkban jelenleg több mint 302 ezer fénykép közül válogathat. Ha cikkünk felkeltette érdeklődését, ide kattintva számos további érdekes felvételt talál.

További cikkek:

A színész, akinek mindenki felismeri a hangját

Mécs Károly Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a nemzet művésze 1936. január 10-én született Budapesten.

"Az ember vagy csinál valamit vagy dögöljön meg!"

Ha van színész, akinek titokzatos tekintete és művészete beleégett az örökkévalóságba, az az övé. Személyisége feledhetetlen, emléke nemzedékeken átívelő. 90 éves lenne Latinovits Zoltán.

A légpasszok új otthona

45 éve nyitotta meg kapuit a Komjádi uszoda, melynek történetét és névadójának pályáját idézzük föl.

Avar István - Szénfejtésből színpadi gyémánt

A 20. század második felének egyik legnagyszerűbb klasszikus színésze volt a 90 éve született Avar István. „Megmagyarázhatatlan varázs a színész és a közönség találkozása az esti előadáson. Boldoggá tesz, doppingol.” – vallotta.